Spanyolország a viharban: Trump, az embargó és a NATO
Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy megszakít minden kereskedelmi kapcsolatot Spanyolországgal, miután Sánchez elutasította, hogy katonai bázisokat biztosítson az Irán elleni támadásokhoz. Merz német kancellár is csatlakozott a kritikákhoz, nagyobb védelmi kiadásokat követelve, miközben Madrid szuverén álláspontját védi az Atlanti Szövetségben.
A szikra: a Rota és Morón bázisok
A konfliktus 2026 márciusának elején robbant ki, amikor Pedro Sánchez kormánya megtagadta, hogy a Rota (Cádiz) és Morón de la Frontera (Sevilla) közös katonai bázisait az amerikai erők felhasználhassák az Irán elleni katonai offenzíva, az úgynevezett Epikus Düh Hadművelet keretében. Bár mindkét létesítményt megosztják Washingtonnal, spanyol fennhatóság alatt maradnak, és Madrid erre az elvre hivatkozva blokkolta azok offenzív célú felhasználását.
Donald Trump válasza nem késett. A Bloomberg által idézett nyilatkozatában az amerikai elnök kijelentette, hogy elrendelte a Spanyolországgal való „kereskedelmi kapcsolatok megszakítását”, teljes embargóval fenyegetőzve. „Egyáltalán nem működnek együtt” – tette hozzá Trump, „nagyon rossznak” nevezve az országot a NATO számára.
Merz Washington mellé áll
A nyomás fokozódott, amikor Friedrich Merz német kancellár a Fehér Házban tett látogatása során Trump mellé állt, és nyilvánosan bírálta Spanyolországot, amiért nem érte el az Atlanti Szövetségben elfogadott védelmi kiadási célokat. A The Objective szerint Merz kijelentette, hogy Berlin megpróbálja „meggyőzni” Madridot, hogy érje el a GDP 3-3,5%-át a katonai beruházások terén, mivel Spanyolország az egyetlen NATO-tag, amely nem kötelezte el magát e küszöbérték mellett.
Ugyanakkor európai médiumok által idézett diplomáciai források szerint Merz magánbeszélgetésben figyelmeztetett arra, hogy az Európai Unió nem diszkriminálhat kereskedelmileg egy tagállamot, ami korlátozza a trumpista fenyegetés valós mozgásterét a közösségi térben.
A spanyol védelmi kiadások 2026-ban a GDP körülbelül 2%-át teszik ki, ami jóval elmarad a Szövetség új követelményeitől. Sánchez korábban azt tárgyalta ki, hogy Spanyolország a katonai képességek céljait anélkül is teljesítheti, hogy elérné azt az 5%-ot, amelyet Washington időnként követelt.
Sánchez szembeszáll: „Nem a háborúra”
A spanyol elnök egy televíziós beszéddel válaszolt, amelyben megvédte Spanyolország álláspontját a közvélemény előtt. „Nem leszünk bűnrészesek valamiben, ami rossz a világnak, és ami ráadásul ellentétes az értékeinkkel és érdekeinkkel, pusztán a megtorlástól való félelem miatt” – jelentette ki Sánchez a Euronews szerint. A kormányfő „igazolhatatlannak” és „veszélyesnek” minősítette az Irán elleni offenzívát, álláspontját négy szóban összefoglalva: „Nem a háborúra”.
Margarita Robles védelmi miniszter megerősítette, hogy a Pentagon visszavont egy tucat KC-135-ös légi utántöltő repülőgépet a spanyol bázisokról, José Manuel Albares külügyminiszter pedig hangsúlyozta, hogy e létesítmények bármilyen felhasználásának meg kell felelnie az Egyesült Nemzetek Alapokmányának.
Példátlan diplomáciai helyzet
Az eset Spanyolországot példátlan helyzetbe hozza az Atlanti Szövetségen belül: egyszerre a Fehér Ház és az Európai Unió legerősebb tagjának kancellárja célkeresztjében van, miközben a nemzetközi jog olyan értelmezését védi, amely támogatást élvez az európai progresszív szektorokban, de eltávolítja a Párizs-London-Berlin tengelytől.
Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa szerint a spanyol eset precedenssé válhat az amerikai nyomás korlátaival kapcsolatban az európai szövetségesekre a katonai szuverenitás kérdésében. A Moncloa (a spanyol miniszterelnöki hivatal) egyelőre tartja magát az álláspontjához: Spanyolország nem vesz részt olyan akciókban, amelyeket destabilizálónak tart, és minden kereskedelmi következménynek tiszteletben kell tartania az EU és az Egyesült Államok közötti kétoldalú megállapodásokat.
