107 ország az ukrán békéért — az USA tartózkodott az ENSZ-ben

Fordulópont az ENSZ-ben: 107 igen, 51 tartózkodás

Az ENSZ Közgyűlése 2026. február 24-én — Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának negyedik évfordulóján — 107 igen szavazattal, 12 ellenszavazattal és 51 tartózkodással elfogadta az „Ukrajna tartós békéjének támogatása" elnevezésű rezolúciót. A határozat azonnali, átfogó és feltétel nélküli tűzszünetet, valamint Ukrajna szuverenitásának és területi épségének — a nemzetközileg elismert határain belüli — tiszteletben tartását szorgalmazza.

Washington módosítási kísérlete megbukott

A Trump-adminisztráció a végszavazás előtt megpróbálta töröltetni a szövegből a területi integritásra és az igazságos békére vonatkozó passzusokat. A módosítási javaslatot a Közgyűlés elsöprő többséggel utasította vissza: mindössze 11 ország támogatta, 69 szavazott ellene, 62 tartózkodott. Ezt követően Washington a főszavazáson is tartózkodott.

Az amerikai ENSZ-küldött azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok „közelebb van a megállapodáshoz, mint a háború kitörése óta bármikor," és a tárgyalásos rendezést nem szabad elvi követelmények szövegbe foglalásával aláásni. Az álláspont éles kritikát váltott ki az európai szövetségesek körében — különösen azért, mert 2025 februárjában Washington még egyenesen Oroszország oldalán szavazott Ukrajna ellen. A mostani tartózkodás tehát elmozdulást jelent, de az EU-val való egységet még így sem állítja helyre.

Kik szavaztak hogyan?

A rezolúció ellen tizenkét ország voksolt: Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Korea, Irán, Kuba, Burkina Faso, Burundi, Eritrea, Mali, Szudán, Nicaragua és Niger. A tartózkodók táborába — az Egyesült Államok mellett — Magyarország, Kína, Brazília, India, Szerbia és az Egyesült Arab Emírségek is tartozott.

Különösen figyelemre méltó, hogy Kína, Brazília és India — a globális Dél meghatározó hatalmai — szintén tartózkodtak, jelezve: a nemzetközi közösség messze nem egységes Ukrajna feltétlen támogatásában. Ez a trend az egyre inkább multipoláris világrendben Ukrajna diplomáciai mozgásterét is szűkíti.

Magyarország uniós különutas politikája

Budapest tartózkodása az EU-tagállamok körében egyedülálló volt: az Unió többi tagja egységesen Ukrajna mellé állt. A szavazás nem előzmény nélküli esemény: február 23-án Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország megvétózta az EU Oroszország elleni 20. szankciócsomagját és az Ukrajna számára szánt 90 milliárd eurós európai hitelkeretet. Orbán Viktor azzal vádolta Kijevet, hogy „nyíltan ellenséges lépéseket" tesz Magyarországgal szemben — elsősorban a Barátság-kőolajvezeték szállításainak felfüggesztésére utalva.

A 2026-os parlamenti választások közeledtével a magyar kormány Ukrajna-politikája belpolitikai törésvonallá vált: az ellenzék az EU-s szövetségesekkel való összefogást szorgalmazza, a kormány pedig a semlegesség és a béketárgyalások narratíváját erősíti.

Mit jelent mindez Európának?

A szavazás kettős üzenetet hordoz. Egyrészt a világ nagy többsége — 107 állam — még mindig elutasítja az orosz agressziót, és kiáll az ENSZ Alapokmányának elvei mellett. Másrészt az Egyesült Államok tartózkodása meredek törést jelez Washington és hagyományos európai szövetségesei között: Brüsszel most egyre inkább egyedül kénytelen tartani az Ukrajna melletti frontot. Európa számára egyre égetőbb kérdéssé válik, hogyan tartható fenn Ukrajna katonai és pénzügyi támogatása az USA aktív közreműködése nélkül — különösen akkor, ha az EU egységét belülről is gyengítik egyes tagállamok, köztük Magyarország.