Orbán megvétózta az EU 90 milliárd eurós Ukrajna-csomagját

Brüsszeli csúcs: Orbán egyedül a 26 ellen

Viktor Orbán magyar miniszterelnök a március 19–20-i brüsszeli EU-csúcstalálkozón fenntartotta vétóját az Ukrajna számára tervezett 90 milliárd eurós hitelcsomag ellen, amelyet az unió 2026–2027-re szánt a háború sújtotta ország újjáépítésére és védelmi képességeinek erősítésére. A döntés blokkolásával Magyarország — Szlovákia támogatásával — megakadályozta a decemberben már elvileg jóváhagyott csomag véglegesítését.

A Barátság-kőolajvezeték mint ürügy

Orbán a vétót a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték üzemszünetéhez kötötte. A vezetéket januárban egy orosz dróntámadás rongálta meg, Ukrajna pedig azt állítja, hogy a javítás akár másfél hónapot is igénybe vehet. A magyar kormányfő szerint azonban Kijev szándékosan akadályozza az olajszállítást. „Készek vagyunk támogatni Ukrajnát, ha megkapjuk az olajunkat, amelyet ők blokkolnak" — jelentette ki Orbán Brüsszelben.

Az EU szakértői csoportot küldött Ukrajnába a károk felmérésére, ám Magyarország és Szlovákia megtagadta szakértőinek részvételét a vizsgálatban, ami az uniós partnereknél komoly hitelesség-kérdéseket vetett fel.

Európai vezetők durva kritikája

Az uniós csúcson szokatlanul éles bírálatok érték a magyar álláspontot. Friedrich Merz német kancellár „a lojalitás súlyos megsértésének" nevezte Orbán lépését. António Costa, az Európai Tanács elnöke kijelentette: „Senki sem zsarolhatja az uniós intézményeket." Petteri Orpo finn miniszterelnök egyenesen árulásnak minősítette a vétót, míg Ulf Kristersson svéd kormányfő szerint a blokkolás egyértelműen politikai motivációjú.

Az Európai Bizottság válaszlépésként befagyasztotta Magyarország fegyverkezési hitelkérelmét a SAFE (Security Action for Europe) program keretében. Míg Franciaország és Csehország megkapta a jóváhagyást, Budapest terve a 19 jelentkező közül egyedüliként maradt függőben. Egy név nélkül nyilatkozó EU-diplomata szerint „nehéz milliárdokat jóváhagyni Orbánnak, miközben megsérti a lojális együttműködés elvét".

Az Országgyűlés nemet mondott Ukrajna EU-tagságára

A nemzetközi konfliktust tovább élezte, hogy a magyar Országgyűlés március 10-én határozatot fogadott el 142 igen, 28 nem és 4 tartózkodó szavazattal, amelyben elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, a további pénzügyi és katonai támogatást, valamint az EU katonai szövetséggé alakítását célzó törekvéseket. A határozat hivatkozik arra, hogy az EU 2022 óta 193,3 milliárd eurót fordított Ukrajna támogatására — ami a dokumentum szerint közel háromszorosa annak, amit Magyarország 2004-es csatlakozása óta nettó uniós támogatásként kapott.

Választási számítás a háttérben

Számos európai vezető nyíltan vádolta Orbánt azzal, hogy a vétó mögött az április 12-i országgyűlési választások állnak. A közvélemény-kutatások rendkívül szoros küzdelmet mutatnak a Fidesz–KDNP és Magyar Péter Tisza Pártja között. A Medián legutóbbi mérése szerint a Tisza Párt akár kétharmados többséget is elérhet, míg a kormányközeli Nézőpont Intézet továbbra is a Fidesz 6 százalékpontos előnyét méri.

Orbán kampányában Zelenszkij ukrán elnököt Magyarország számára fenyegetésként állítja be, ami szövetségesei körében is felháborodást keltett. A Bloomberg elemzése szerint a vétó egyértelműen belpolitikai célokat szolgál, miközben a diplomáciai elszigeteltség hosszú távon Magyarország uniós pozícióit gyengítheti.