Orbán újabb lépésekkel fenyeget Ukrajna ellen

Eszkaláció a Barátság kőolajvezeték körül

Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcstalálkozót követően újabb intézkedésekkel fenyegette meg Ukrajnát a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték körüli vitában. A magyar kormányfő a brüsszeli sajtótájékoztatón kijelentette: „Sok kártya van a kezünkben, ezért nem gondolom, hogy érdemes lenne Magyarországgal ujjat húzni."

A konfliktus gyökere január végére nyúlik vissza, amikor az orosz kőolaj szállítása leállt a Druzsba vezetéken. Ukrajna szerint egy orosz dróncsapás okozott kárt az infrastruktúrában, míg Orbán azt állítja, hogy Kijev szándékosan szabotálja a szállításokat, hogy az április 12-i magyar választások előtt energiaválságot idézzen elő.

A fenyegetések listája egyre bővül

A miniszterelnök konkrét lépéseket sorolt fel, amelyekkel Magyarország nyomást gyakorolhat Ukrajnára. Orbán rámutatott, hogy Ukrajna villamosenergia-ellátásának 40 százaléka Magyarországon keresztül halad: „Ehhez még nem nyúltunk hozzá" — fogalmazott. Emellett kilátásba helyezte:

• Az Oroszország elleni új EU-s szankciók megvétózását, amelyekhez egyhangú döntés szükséges;
• Az EU hétéves költségvetésének blokkolását, amennyiben az tartalmaz ukrajna-támogatást;
• A már folyamatban lévő 90 milliárd eurós hitelprogram további akadályozását.

Magyarország és Szlovákia közös vétója

Az Európai Tanács márciusi csúcstalálkozóján Magyarország és Szlovákia közösen blokkolta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelprogramot a 2026–2027-es időszakra. A hitel célja az ukrán fegyveres erők támogatása és az ország gazdaságának stabilizálása lett volna. Robert Fico szlovák miniszterelnök jelezte, hogy Pozsony akkor is fenntartja a vétót, ha Budapest álláspontja megváltozna — akár Orbán esetleges választási veresége esetén is.

António Costa, az Európai Tanács elnöke határozottan reagált: „Senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot. Senki sem zsarolhatja az Európai Unió intézményeit." Costa hangsúlyozta, hogy a hitel folyósítása a decemberi megállapodás alapján megtörténik.

Az EU békítő ajánlata és Kijev válasza

Az Európai Unió felajánlotta, hogy technikai segítséget és finanszírozást biztosít a Druzsba vezeték javításához. Ukrajna elfogadta az ajánlatot, és az EU szakértői azonnal rendelkezésre állnak a munkálatokhoz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt nyilatkozta, hogy a vezeték „másfél hónapon belül" helyreállítható, és visszautasította Orbán zsarolási vádjait.

Belföldi nyomás: üzemanyagválság és árstop

Az olajvezeték-vita közvetlen hatásai a magyar fogyasztókat is sújtják. A kormány március elején hatósági árat vezetett be: a benzin literje 595 forint, a dízelé 615 forint lett. A független benzinkutak helyzete azonban kritikus — az üzemeltetők szerint a feltételek „rosszabbak, mint 2022-ben", amikor a korábbi árstop a szektor összeomlásának szélére sodorta a kisebb kutakat. Sok családi vállalkozás bezárással vagy tiltakozó akcióval fenyeget.

A válságot a közel-keleti feszültségek miatti globális olajár-emelkedés is súlyosbítja, ami tovább növeli a hatósági és a piaci ár közötti rést.

Választási tét

A vitát nem lehet elválasztani a belpolitikai kontextustól. Orbán április 12-én a legszorosabb választási küzdelmével néz szembe, és az Ukrajna-ellenes retorika kampányának egyik központi eleme. A miniszterelnök Zelenszkijt a magyar energiabiztonság elleni fenyegetésként állítja be, miközben az ellenzék azzal vádolja, hogy az orosz olajfüggőséget eszközként használja a politikai túlélés érdekében.