Szijjártó: Ukrajna a Török Áramlatot fegyverként használja

Vádak és ellenvádak a gázvezeték körül

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter március 11-én este éles hangú nyilatkozatban vádolta meg Ukrajnát azzal, hogy szándékosan támadja a Török Áramlat oroszországi infrastruktúráját. A miniszter szerint Ukrajna dróncsapást mért a Krasznodar-határvidéken lévő Russzkaja kompresszorállomásra, amely Magyarország gázellátásának egyik kulcseleme. „Ukrajna most megtámadta a Török Áramlat oroszországi infrastruktúráját, amely biztosítja Magyarország gázellátását" – írta a miniszter a közösségi médiában, a Gazprom korábbi közleményére hivatkozva.

Az orosz energiaóriás azt állította, hogy március 10–11-én ukrán erők több légi csapást indítottak a Török Áramlat és a Kék Áramlat kompresszorállomásai ellen, ám ezeket sikerült elhárítani. Ukrajna eddig nem kommentálta a vádakat – közölte az Kyiv Independent.

A választási összefüggés

Szijjártó szerint mindez nem véletlen időzítés. Az április 12-re kitűzött parlamenti választások előtt pontosan egy hónappal Magyarország energiabiztonságát veszélyeztető akciók – véleménye szerint – összehangolt választási beavatkozás részét képezik. A miniszter arra is emlékeztetett, hogy január 27. óta az orosz kőolaj szállítása is szünetel a Barátság-vezetéken keresztül, amit Ukrajna egy csővezeték-sérülésre hivatkozva állított le, és ami az üzemanyagárak 1000 forint közelébe emelkedéséhez járult hozzá.

„Ukrajna mindenre kész a magyarországi választás befolyásolása érdekében" – fogalmazott Szijjártó, akit az Index.hu idézett. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szintén elismerte, hogy az orosz gázhoz való hozzáférés „egyáltalán nem biztos".

Ukrajna és az EU reakciója

Kijev határozottan visszautasítja a vádat. Az ukrán külügyminisztérium korábban közölte, hogy Budapest delegációja „nem rendelkezik hivatalos státusszal" a tárgyalásokon, és Ukrajna nem felelős a magyarországi energiahiányért. A Kyiv Post szerint Ukrajna stratégiája az orosz fosszilis tüzelőanyag-bevételek csökkentése, és erre a célra korábban is hajtott már végre dróncsapásokat orosz energialétesítmények ellen.

Az Európai Unió egyelőre tartózkodó álláspontot foglal el. Brüsszel nem erősítette meg a magyar vádakat, ugyanakkor a Ukrainska Pravda szerint Budapest tiltakozó jegyzéket nyújtott be Kijevnek, amellyel még inkább kiélezte a két ország amúgy is feszült viszonyát.

A legszorosabb verseny 16 éve

A gázvita különösen érzékeny pillanatban robbant ki: a közvélemény-kutatások szerint az április 12-i választás lehet a legszorosabb megmérettetés a Fidesz számára 2010 óta. Az Euronews elemzése alapján a felmérések eredményei erősen megoszlanak a különböző intézetek között: az ellenzéki beállítottságú kutatók a Magyar Péter vezette Tisza Pártot vezető pozícióban mutatják, míg a kormányközeli intézetek a Fidesz–KDNP-t tartják előrébb. A Bloomberg szerint Orbán Viktor kampánya az utóbbi hetekben felpörgött, és az ellenzék korábbi előnye szűkülni látszik.

Az energiaárak és az ellátásbiztonság kérdése így közvetlenül a választási kampány középpontjába kerül. Orbán Viktor hónapok óta azt hangsúlyozza, hogy az olcsó orosz energia védelme Magyarország alapvető érdeke, míg Magyar Péter és a Tisza Párt az orosz energiafüggőség felszámolásával kampányol. A két álláspont közötti szakadék az ukrán–magyar energiavita tükrében egyre élesebben rajzolódik ki.

Kié a felelősség?

A helyzet megítélését nehezíti, hogy a kompresszorállomást ért állítólagos csapásról egyelőre kizárólag orosz forrásból érkeztek információk, és független megerősítés nem áll rendelkezésre. Ukrajna rendszeresen végrehajt dróncsapásokat orosz energetikai infrastruktúra ellen – ez hadistratégiai szempontból dokumentált tény –, de azt, hogy ezek kifejezetten a magyar választásokat célozzák, Kijev természetesen tagadja. A vita jól mutatja, milyen mélyen összeszövődött az orosz–ukrán háború, az európai energiapolitika és a magyarországi belpolitikai küzdelem.