Gazdaság

Teljes áramszünet Kubában: márciusban már a harmadik összeomlás

2026 márciusában harmadszor omlott össze Kuba elektromos hálózata, több mint 10 millió embert hagyva áram nélkül az amerikai olajblokád közepette, amely három hónapja elvágta az üzemanyag-szállítmányokat.

R
Redakcia
2 perc olvasás
Megosztás
Teljes áramszünet Kubában: márciusban már a harmadik összeomlás

Egy ország bénultan a sötétben

Kuba elektromos hálózata 2026. március 22-én, szombaton teljesen összeomlott, a szigeten élő mintegy 10 millió lakost egyetlen hónapon belül már harmadszor taszítva sötétségbe. A Kubai Elektromos Unió az áramszünetet a Camagüey tartományban található Nuevitas-i hőerőműben egy generátor váratlan leállásának tulajdonította, ami láncreakciót indított el a többi egységben.

A korábbi áramszünetek március 16-án és 18-án következtek be, a helyreállítási folyamatok napokig elhúzódtak. A NPR szerint vasárnap reggelre Havannában mindössze 72 000 ügyfél – köztük öt kórház – kapta vissza a szolgáltatást, ami a főváros kétmillió lakosának elenyésző töredéke.

Három hónap olaj nélkül

A válságnak mély gyökerei vannak. Kuba január eleje óta nem kapott dízelolajat, fűtőolajat, benzint, repülőgép-üzemanyagot és cseppfolyósított gázt – erősítették meg kubai hatóságok. A sziget gazdaságának mindössze 40%-ához elegendő üzemanyagot termel, ami a külső ellátást létfontosságú erőforrássá teszi.

Az ellátási hiány két egyidejű csapás után súlyosbodott: januárban a Trump-adminisztráció vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek olajat adnak el vagy szállítanak Kubába, ami elriasztotta a potenciális beszállítókat, például Mexikót. Ezzel párhuzamosan Nicolás Maduro venezuelai hatalomból való távozása megszakította a nyersolajszállítmányokat Havanna legfontosabb energiaipari szövetségesétől – jelentette az NBC News.

Pusztító humanitárius következmények

A polgári lakosságra gyakorolt hatások súlyosak. Havannában a lakosok akár napi 15 órás áramszünetekkel szembesülnek; a sziget belsejében a helyzet még rosszabb. Az utcák teljesen sötétbe borulnak, és a polgárok a telefonjuk fényére támaszkodnak a közlekedés során.

"Kíváncsi vagyok, hogy egész életünkben így lesz-e. Nem lehet így élni" – nyilatkozta egy 36 éves taxisofőr az Al Jazeerának.

A lakosok a feszültségingadozások miatt megrongálódott háztartási gépekről, a vízhez való hozzáférés problémáiról – ami elektromos szivattyúktól függ – és a munkaidő csökkenéséről számolnak be. A légitársaságok felfüggesztették vagy csökkentették a járatokat a repülőgép-üzemanyag hiánya miatt, ami a turisztikai ágazatot is sújtja.

Növekvő geopolitikai feszültség

Trump elnök felvetette egy "baráti kubai megszállás" lehetőségét, miközben kormánya politikai foglyok szabadon bocsátását és a politikai és gazdasági liberalizáció felé tett lépéseket követel a szankciók feloldásának feltételeként. A kubai hatóságok viszont közvetlenül az amerikai energiaügyi blokádot hibáztatják, és kijelentették, hogy felkészültek minden eshetőségre.

A kubai válság rávilágít az egyetlen energiaszállítótól való függés és a gazdasági szankciók kombinációjának humanitárius következményeire. Miközben a sziget elöregedett és túlterhelt elektromos infrastruktúrája tovább romlik, kubaiak milliói néznek szembe egy olyan valósággal, ahol az áram egyre inkább luxussá vált.

Ez a cikk más nyelveken is elérhető:

Kapcsolódó cikkek