Tisza 20 pontos előnnyel vezet – Fidesz zuhanóban

Húsz pontos előny az eltökélt szavazók körében

Mindössze hat héttel az április 12-i parlamenti választások előtt a Tisza Párt 55 százalékos támogatottságot mért az eltökélt szavazók körében, míg Orbán Viktor Fidesz–KDNP-je csupán 35 százalékon áll – derül ki a Medián legfrissebb, február 18–23. között végzett telefonos felmérésből. Az összes szavazókorú állampolgár körében a különbség 11 százalékpont. Az adatokat a HVG tette közzé, és a Bloomberg is kiemelten kezelte, megjegyezve, hogy Orbán közvélemény-kutatási támogatása összeomlik, miközben az ellenzék bővíti az előnyét.

A szavazási hajlandóság terén szintén szembetűnő az eltérés: a Tisza-szimpatizánsok 97 százaléka biztosan megjelenik az urnáknál, míg a Fidesz-hívek körében ez az arány mindössze 85 százalék. Ez önmagában is döntő lehet a szoros körzetekben.

Ellentmondó képet mutatnak a kutatók

Az ellenzéki fölényt nem minden intézet igazolja. A kormányhoz közel álló Nézőpont Intézet felmérése szerint a Fidesz–KDNP 45–46 százalékot kapna egy hipotetikus vasárnapi szavazáson, szemben a Tisza 40 százalékával. Az Alapjogokért Központ szintén kormánypárti fölényt jelez: 49 versus 42 százalék. Az intézetek az eltéréseket módszertani különbségekkel magyarázzák; a Nézőpont a bizonytalan, de szimpatizáló szavazókat a hozzájuk közel álló párthoz sorolja.

A független elemzők többsége mégis Tisza-előnyt mér. Az EUobserver megjegyzi, hogy a januári 12 pontos különbség két hónap alatt megduplázódott, az Euronews szerint pedig a közvélemény-kutatások ilyen mértékű eltérése precedens nélküli a modern magyar politikában.

Orbán a biztonságra játszik rá

A Fidesz egyre inkább a béke versus háború narratívára épít. Február 28-án, az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni légicsapásait követően Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot, és bejelentette, hogy Magyarország egy fokozattal megemelte a terrorveszélyre való készültségi szintet. „Irán háborúban áll! Magyarországon megemeltük a terrorfenyegetettség szintjét!" – írta közösségi oldalán a miniszterelnök.

Korábbi lépésként Orbán katonákat vezényelt stratégiai energetikai létesítményekhez, miután a kormány azzal vádolta Ukrajnát, hogy szándékosan akadályozza a Barátság kőolajvezeték tranzitját. Az EUobserver és az Al Jazeera tudósításai szerint az ellenzéki politikusok és független elemzők e lépéseket kampánymanővernek tekintik: a biztonsági narratíva eltereli a közvélemény figyelmét a stagnáló gazdaságról.

Gazdasági elégedetlenség hajtja az ellenzéket

A Tisza Párt erősödésének legfőbb motorja a romló gazdasági helyzet. Magyarország GDP-növekedése 2025-ben mindössze 0,3 százalék volt, az ország reálgazdasága lényegében a 2021-es szinten stagnál. Az energiaárak emelkedése és a csökkenő életszínvonal különösen a középosztályt sújtja, amely korábban a Fidesz egyik hagyományos támasza volt.

Magyar Péter, a Tisza elnöke február elején 240 oldalas kormányprogramot mutatott be. A dokumentum sarokköve az orosz energiafüggőség 2035-ig történő felszámolása, az akkumulátorgyárak felülvizsgálata és az euró bevezetésének előkészítése. Magyar kétharmados alkotmányos többségre törekszik, hogy lebonthassa a Fidesz által kiépített intézményi struktúrákat. A Fidesz ezzel szemben mesterséges intelligenciával generált plakátokon Zelenszkij-képekkel figyelmezteti a szavazókat az ellenzéki győzelem „veszélyeire".

Döntő hat hét vár Magyarországra

Az április 12-i voksolás tétje rendkívüli: ha az eltökélt Tisza-szavazók valóban megjelennek az urnáknál, a 20 pontos különbség akár söprő ellenzéki győzelmet is hozhat. Orbán huszonöt éve van hatalmon; a 2026-os választás lehet az első, amelyen valóban elveszítheti azt. Az elemzők azonban óvatosak – a Fidesz intézményi erőfölénye, a médiakörnyezet egyenlőtlensége és a biztonsági narratíva hatékonysága egyelőre nyitott kérdés marad.