Üzemanyag-válság: a kiskutak összeomlással fenyegetnek

„Rosszabb, mint 2022-ben"

A magyarországi független benzinkutak üzemeltetői egyre kétségbeesettebb helyzetben vannak. A Független Benzinkutak Szövetsége szerint a jelenlegi állapot „rosszabb, mint 2022-ben volt", amikor az akkori árstop a szektor szélére sodorta a kisebb szereplőket. Az üzemeltetők szervezett tiltakozásokkal, tömeges bezárásokkal és tankolási korlátozásokkal fenyegetnek — egyes kutaknál már most legfeljebb 2 literre korlátozzák az egyszerre vásárolható üzemanyag mennyiségét.

„Óriási az elkeseredettség az egész szakmában" — mondta Egri Gábor, a szövetség szakértője a G7-nek nyilatkozva. A kisebb, gyakran családi vállalkozásként működő kutak számára a jelenlegi árrés fenntarthatatlan: a stratégiai tartalékokból ígért kedvezményes üzemanyag az összes forgalom mindössze 25–30 százalékát fedezi, így az átlagos árrés literenként alig 8–10 forint — messze a rentábilis szint alatt.

Árstop és stratégiai tartalékok

Orbán Viktor miniszterelnök 2026. március 9-én rendkívüli kormányülést hívott össze, majd Facebook-videóban jelentette be az üzemanyag-árstop visszavezetését. A kormányrendelet értelmében a 95-ös benzin literje legfeljebb 595 forintba, a gázolajé 615 forintba kerülhet — az intézkedés március 10-étől lépett hatályba, és kizárólag magyar rendszámú járművekre vonatkozik.

A döntést a Brent nyersolaj árának megugrása váltotta ki: a hordónkénti ár átmenetileg 120 dollárig emelkedett a közel-keleti konfliktus és a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték leállása nyomán. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség 352 millió liter benzint és 610 millió liter gázolajat szabadított fel a zavartalan ellátás érdekében.

A független kutak üzemeltetői azonban azt állítják, hogy a kedvezményes üzemanyagból semmit sem kaptak. Az ígért literenkénti 35 forintos kedvezmény mellett az üzemeltetési költségek 32–35 forintot tesznek ki literenként — vagyis a valós haszon gyakorlatilag nulla.

Szlovák–magyar vezeték a függetlenségért

A válság enyhítésére a kormány hosszabb távú megoldáson is dolgozik. Szijjártó Péter külügyminiszter és Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter 2026. március 16-án Brüsszelben aláírta a közös üzemanyag-vezeték építéséről szóló megállapodást. A 127 kilométeres csővezeték a százhalombattai és a pozsonyi finomítót köti össze, évi 1,5 millió tonna benzin és gázolaj szállítási kapacitással. Az átadást 2027 első felére tervezik.

„Ez a vezeték hozzáadott értéket jelent Magyarország energiabiztonságában, különösen a gázolaj-ellátás terén" — hangsúlyozta Szijjártó. A projekt közvetlen válasz az ukrán tranzit 2026. január 27-i leállására, amely mindkét országot érzékenyen érintette.

Politikai kockázat az áprilisi választások előtt

Az üzemanyag-válság különösen kényes időszakban mélyül: Magyarországon áprilisban parlamenti választásokat tartanak. A 2021–2022-es árstop tapasztalatai — amelyek ellátási zavarokat és kútzárásokat okoztak — figyelmeztetésül szolgálnak. Az egyik kiskút-üzemeltető a Telexnek azt nyilatkozta: „feláldozhatók vagyunk" — utalva arra, hogy a választások után a kormány könnyen elejtheti a szektort.

A helyzet tétje nemcsak gazdasági: ha a független kutak valóban tiltakozásokat szerveznek vagy tömegesen bezárnak, az a vidéki közlekedést és az ellátási láncokat is megbéníthatja — éppen akkor, amikor a kormánynak a legkevésbé van szüksége újabb válsággócra.