Vétó az orosz olajért: Budapest és Pozsony blokkol

Utolsó pillanatos blokkolás Brüsszelben

Az Európai Unió 20. oroszellenes szankciós csomagjának csütörtöki megszavazása az utolsó pillanatban meghiúsult: Magyarország és Szlovákia egyaránt általános fenntartást jelentett be, megakadályozva ezzel az EU-nagyköveteknek az egyhangú döntéshozatalát. Mindkét ország az orosz kőolaj zavartalanul biztosítandó tranzitját szabja feltételül a jóváhagyáshoz. A szankciós csomag elfogadása elengedhetetlen a február 23-i brüsszeli EU-külügyminiszteri tanácskozás előtt, ahol Magyarország kemény tárgyalásokat folytat energetikai érdekei védelmében.

A válság háttere: a Barátság-kőolajvezeték leállása

A feszültség gyökere január 27-ig nyúlik vissza, amikor egy orosz dróncsapás megrongálta az ukrán területen áthaladó Barátság (Druzsba) kőolajvezeték déli ágát. Azóta nem érkezett orosz kőolaj Magyarországra és Szlovákiába – januárban a szállítás már így is csupán napi 150 000 hordó volt, a korábbi 200 000 hordós szint alatt. Ukrajna külügyminisztere fotókkal dokumentálta a január 27-i orosz támadást, és arra szólította fel Budapestet, hogy panaszait Moszkva felé intézze. Szijjártó Péter külügyminiszter ezzel szemben azt állítja, hogy Kijev politikai okokból halogatja a javítást.

Horvát alternatíva: az Adria-csővezeték

Válaszlépésként Szijjártó Péter levélben kérte Horvátország gazdasági miniszterét, hogy tegyék lehetővé az orosz kőolaj tranzitját a JANAF Adria-csővezetéken keresztül, megkerülve az ukrán szakaszt. Horvátország pozitívan fogadta a kérést, azzal a feltétellel, hogy az eljárás megfelel az EU és az Egyesült Államok vonatkozó szankcióinak. A MOL Nyrt. az omišalji kikötőn keresztüli első szállítmányokat március elejére várja, a kőolaj 5–12 nap alatt érheti el a hazai finomítókat. Az EU eközben rendkívüli ülést hívott össze az Olajkoordinációs Csoport keretében, hangsúlyozva, hogy rövid távon nincs ellátásbiztonsági kockázat: mindkét ország 90 napra elegendő stratégiai tartalékkal rendelkezik.

Mit tartalmaz a 20. szankciós csomag?

Az Európai Bizottság 20. szankciós csomagjának egyik legfontosabb újítása, hogy az eddigi árplafonrendszer helyett teljes körű tilalmat vezet be az orosz kőolajat szállító hajók tengeri szolgáltatásaira – beleértve a javítást, biztosítást és üzemanyag-feltöltést. A csomag 42 újabb tartályhajót vesz fel a feketelistára, és először irányoz elő szankciókat harmadik országok kikötői ellen is (Indonézia, Grúzia). Görögország, Málta és Ciprus – amelyek nagy tankerflottával rendelkeznek – a G7-es tagállamok előzetes jóváhagyásához kötnék a tengeri tilalmat, amit Brüsszel azonban valószínűtlennek tart.

Budapest álláspontja és a tárgyalási tét

Szijjártó Péter korábban egyértelműen fogalmazott:

„Az orosz kőolaj vásárlásának megtiltása tönkretenné Magyarország energiabiztonságát."

Budapest és Pozsony emellett Ukrajna felé irányuló gázolajexportját is felfüggesztette, amíg az olajszállítás helyre nem áll – ez a lépés tovább élezte a feszültséget Kijev és a két tagállam között. Az EU döntéshozatali mechanizmusa egyhangúságot ír elő a szankciós ügyekben, egyetlen vétó tehát elegendő az intézkedések meghiúsításához. A diplomáciai körök nem zárják ki, hogy hétvégén is ülésezniük kell a nagyköveteknek a február 24-i – az orosz–ukrán háború harmadik évfordulójára kitűzött – végleges elfogadási határidő betartása érdekében.

Következtetés

A 20. szankciós csomag körüli vita szemléletesen mutatja, milyen törésvonalak osztják meg az EU-t az Oroszországgal szembeni közös politika kialakításában. Magyarország és Szlovákia energiafüggősége és az egyhangúsági követelmény kombinációja hatékony tárgyalási fegyvert ad Budapest és Pozsony kezébe – amit mindkét ország kész is bevetni saját energiabiztonsági érdekeinek védelmében.