Zelenszkij Orbánnak: Putyinnal tárgyalj az energiatűzszünetről

Zelenszkij: Oroszország lövi a javítócsapatokat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 24-én a France 24 csatornán tett nyilatkozatában egyértelművé tette: a Barátság-kőolajvezeték helyreállítása belátható időn belül nem fog megtörténni. Szerinte Oroszország folyamatosan pusztítja az energetikai infrastruktúrát, és tüzet nyit a javítómunkálatokat végzőkre — ezért értelmetlen a helyreállítást Ukrajna feladataként számon kérni.

„Ez nem az első csapásuk, és folytatják az energetikai szektor elleni támadásokat" — mondta Zelenszkij. Az elnök egyúttal felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a megoldást Vlagyimir Putyinnál keresse: tárgyaljon egy energetikai tűzszünetről, ne Kijevet okolja a kialakult helyzetért.

Hogyan jutottunk idáig?

A válság január 27-én robbant ki, amikor orosz dróncsapás rongálta meg a Barátság-kőolajvezeték nyugat-ukrajnai, brodyi szakaszának berendezéseit. Azóta szünetel az orosz kőolaj szállítása Magyarország és Szlovákia felé. A helyzetet február 23-án tovább súlyosbította, hogy ukrán drónok csaptak le az oroszországi Tatárföldön lévő Kalejkino szivattyúállomásra, amely a Barátság-vezeék egyik kulcsinfrastruktúrája — a tüzet csak hosszú órák elteltével sikerült megfékezni.

Az Euronews szerint az Európai Bizottság felszólította Ukrajnát, hogy gyorsítsa fel a javítási munkálatokat, Horvátország pedig felajánlotta a Jádrán–Adria csővezeték alternatív útvonalát, ám annak kapacitása nem pótolhatja teljes egészében a Barátság kiesését.

Budapest vétói és ellenintézkedései

Orbán Viktor kormánya erőteljes választ adott az olajszállítás leállására. Február 23-án Budapest megvétózta az EU 20. Oroszország-ellenes szankcióscsomagját, illetve blokkolta az Ukrajna számára szánt 90 milliárd eurós hitelkeretet — mindaddig, amíg az olajtranzit nem indul újra. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Ukrajna politikai fegyverként használja az energiaellátást Magyarország ellen.

A vétón túl Budapest felfüggesztette a dízelüzemanyag-exportot Ukrajna felé. Az Európai Unió azonban megkerülte a magyar blokkot a hitelkeret ügyében: a tagállamok Magyarország nélkül szavazták meg a csomagot. Orbán Viktor összehívta az Energiabiztonsági Tanácsot is, és elrendelte a kritikus infrastruktúra katonai védelmének megerősítését.

Regionális hatások: Szlovákia és a vészolaj-tartalékok

Magyarország és Szlovákia egyaránt mozgósította stratégiai olajtartalékait. A MOL kérésére Budapest 250 ezer tonna kőolajat bocsátott ki az állami tartalékokból a hiány fedezésére. Robert Fico szlovák miniszterelnök ultimátumot intézett Kijevhez: ha nem indul újra az olajszállítás, Pozsony leállítja az Ukrajnának nyújtott vészáram-szolgáltatást — amit végül meg is tett.

Az EUobserver értékelése szerint a magyarszlovák kettős frontnyitás szokatlanul éles feszültséget teremtett az EU-n belül. Több tagállami külügyminiszter — köztük a svéd — élesen bírálta Budapestet, mondván, hogy Orbán „Ukrajna nyakára ül rá a saját választási kampánya érdekében".

Választási kontextus és a tét

Magyarországon április 12-én tartanak parlamenti választásokat, és a közvélemény-kutatások szerint Orbán szűkebb előnnyel, vagy éppen hátrányban van az ellenzékkel szemben. Több elemző szerint a Kijevvel szembeni konfrontáció és az uniós intézményekkel való szembenállás tudatos kampánystratégia — az energiaválság így nemcsak gazdasági, hanem belpolitikai tét is egyben. A Barátság-kőolajvezeték körüli csata ezért valószínűleg nem ér véget hamar.