Az EU kizárta Magyarországot a bizalmas egyeztetésekből

Élőben közvetített Moszkvának

A Washington Post szombaton megjelent oknyomozó riportja szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter évek óta rendszeresen felhívta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós tanácskozások szüneteiben, és „közvetlen beszámolókat" adott a megbeszélések tartalmáról. Az amerikai lap által idézett biztonsági forrás szerint „lényegében minden egyes uniós ülés mögött évek óta ott ült Moszkva is".

A Politico több diplomata nyilatkozatára hivatkozva arról számolt be, hogy az uniós döntéshozók már korlátozták a bizalmas anyagok Magyarországra történő eljuttatását, és a tagállamok vezetői egyre gyakrabban tartanak kisebb, úgynevezett „breakout formátumú" találkozókat Budapest kizárásával. Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter elmondta, hogy már 2024-ben figyelmeztették: a magyar fél információkat juttathat el Oroszországnak.

Brüsszel magyarázatot vár

Az Európai Bizottság hétfőn felszólította Magyarországot, hogy tisztázza a „nyugtalanító" jelentéseket. Németország „nagyon súlyosnak" nevezte a vádakat, kiemelve, hogy az uniós tanácskozások tartalma bizalmas, és semmilyen megsértésüket nem tűrik el. Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter közösségi médiás bejegyzésében szúrósan csak annyit írt Szijjártónak: „Ez sok mindent megmagyarázna, Péter."

Az ügy különösen kényes időpontban robbant ki: mindössze három héttel az április 12-i magyar parlamenti választások előtt. Az EU hivatalosan nem kíván állást foglalni, hogy ne befolyásolja a szavazást – ugyanakkor a kiszivárgott információk már magukért beszélnek.

A kormány ellenoffenzívája

Szijjártó Péter a vádakat „álhírnek" és „értelmetlen összeesküvés-elméleteknek" minősítette. Bóka János, Magyarország EU-ügyi minisztere szintén cáfolt. Orbán Viktor miniszterelnök viszont nem az állítólagos információszivárogtatásra, hanem a lehallgatásra összpontosított: vizsgálatot rendelt el az igazságügyi miniszternél Szijjártó telefonjának feltételezett megfigyelése ügyében, amelyet ukrán titkosszolgálati akciónak tulajdonított.

A kormány narratívája szerint egy magyar oknyomozó újságíró, Panyi Szabolcs adta ki a külügyminiszter telefonszámát külföldi hírszerzőknek. Panyi a Telexnek nyilatkozva cáfolta ezt, és rámutatott: Szijjártót azért tudták figyelni a nyugati szolgálatok, mert nyílt vonalon egyeztetett Lavrovval – ami önmagában súlyos biztonsági mulasztás.

Magyar Péter: hazaárulás

Az ellenzéki oldalon Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a legsúlyosabb minősítést használta: szerinte ha bebizonyosodik, hogy Szijjártó valóban összejátszott az oroszokkal, az hazaárulásnak minősül, amelyért akár életfogytiglani szabadságvesztés is járhat. A botrány így nemcsak diplomáciai, hanem belpolitikai válságot is generál, és a választási kampány utolsó heteit alapjaiban határozhatja meg.

Precedens nélküli elszigetelődés

Magyarország uniós elszigetelődése nem új keletű – Budapest korábban is többször blokkolt közös döntéseket, többek között egy 90 milliárd eurós ukrajnai segélycsomagot –, ám a mostani helyzet minőségileg más. Ha a vádak beigazolódnak, Szijjártó tevékenysége nem csupán politikai obstrukció, hanem egy tagállam aktív együttműködése egy ellenséges hatalommal. Az uniós tagállamok türelme elfogyni látszik, és a „kisasztalos" tárgyalási formátum állandósulása Magyarország tartós marginalizálódásához vezethet az EU-n belül.