Az EU meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat: Fridman és Uszmanov marad
Az EU mind a 27 tagállamának nagykövete március 14-én jóváhagyta az Oroszország elleni egyéni szankciók további hat hónappal történő meghosszabbítását, annak ellenére, hogy Szlovákia és Magyarország ellenezte, és sikertelenül követelte Mihail Fridman és Aliser Uszmanov oligarchák eltávolítását a szankciós listáról.
A 27-ek egysége két ország ellenállása ellenére
Az Európai Unió mind a 27 tagállamának nagykövete március 14-én, szombaton megállapodott abban, hogy további hat hónappal, azaz 2026. szeptember 15-ig meghosszabbítja a több mint 2600 orosz magánszemélyre és szervezetre vonatkozó egyéni szankciókat. A megállapodás azért is figyelemre méltó, mert az azt megelőző napokban éppen Szlovákia és Magyarország blokkolta azt, amelyek a szankciós lista alapvető módosítását követelték.
Mit követelt Pozsony és Budapest?
Robert Fico szlovák miniszterelnök kormánya a szankciók meghosszabbításához két név törlését kötötte a listáról: Mihail Fridman orosz-izraeli oligarcháét, az Alfa pénzügyi csoport társalapítójáét, és Aliser Uszmanovét, a Kremlhez közel álló üzletemberét. Magyarország aktívan támogatta Pozsonyt ebben a követelésben. Mindkét férfival szemben vagyonbefagyasztás és az EU területére való beutazási tilalom van érvényben.
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter védte Szlovákia jogát a szankciós lista összetételéről szóló vitára, és „jogilag gyenge esetekről” beszélt. Ivan Korčok ellenzéki vezető élesen bírálta őt: szerinte „Szlovákia orosz érdekeket véd” – ez a kijelentés az európai médiában is visszhangot kapott.
Nemzetközi dimenzió: Erdogan és Közép-Ázsia
Pozsony követelése nem maradt nemzetközi figyelem nélkül. A Szabad Európa Rádió szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök is lobbizott Uszmanov eltávolításáért a szankciós listáról, aki ebben az ügyben személyesen levelet írt Fico miniszterelnöknek. Néhány közép-ázsiai ország is érdeklődést mutatott, ami feltárja az Uszmanovot Oroszországon kívüli számos régióval összekötő kiterjedt geopolitikai kapcsolatokat.
Szlovákia végül meghátrált
A korábbi mandátum március 15-i, vasárnapi lejárta előtti tárgyalások rendkívül intenzívek voltak. A nagykövetek szerdai ülésén tett első kísérlet a jóváhagyásra eredménytelenül zárult. A záróórákban folytatott diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően azonban sikerült áttörni a patthelyzetet – Szlovákia visszavonta követelését, és csatlakozott a többi 26 tagállamhoz.
Fridman és Uszmanov a szankciós listán maradnak. A listáról csak két személyt töröltek – egy holland üzletembert és a Transznyefty orosz állami olajvezeték-társaság vezetőjének lányát. Az EU Tanácsa mindkét esetben „jogilag gyenge esetekről” beszélt, anélkül, hogy politikai érzékenységet mutatott volna, amire Pozsony törekedett.
Új szankciók: tengeri szolgáltatások orosz tankerek számára
A megújított szankciós csomag új intézkedéseket is tartalmaz, amelyek megtiltják a tengeri szolgáltatások – beleértve a biztosítást, a finanszírozást és a technikai támogatást – nyújtását az orosz olajszállító tankerek számára. A cél Moszkva olajexportból származó bevételeinek további megnyirbálása, amelyekkel a Kreml az ukrajnai háborút finanszírozza.
Jelzés Oroszországnak – és Pozsonynak
A márciusi szavazási forduló eredményét az európai fővárosokban az EU azon képességének bizonyítékaként értékelik, hogy a belső nyomás ellenére is megőrzi egységét az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Szlovákia számára ez egyben politikai vereség: Pozsony napokat töltött azzal, hogy orosz oligarchák érdekeit védte, ami jelentősen rontotta hírnevét az Unió partnerei között. A szankciós listát 2026 szeptemberében vizsgálják felül újra.
