Barátság-olajvezeték: Budapest és Pozsony az EU-nál

Formális panasz az uniós energiaügyi fórumon

Magyarország és Szlovákia képviselői március 4-én az Európai Unió Olajkoordinációs Csoportjának ülésén formálisan is előterjesztették a Barátság-kőolajvezeték leállásának kérdését. Budapest és Pozsony azzal vádolta Kijevet, hogy szándékosan késlelteti a szállítás helyreállítását, és politikai eszközként használja az olajellátást – számolt be az Ukrainska Pravda és az Index.hu.

Az EU ezt követően felszólította Ukrajnát, hogy engedjen hozzáférést független felügyelőknek a megrongálódott csővezetékhez, amelyen keresztül Oroszország évtizedek óta szállítja a kőolajat Magyarország és Szlovákia finomítóiba. A Financial Times értesülései szerint Brüsszel egyértelműen jelezte: az átláthatóság elengedhetetlen az ügy rendezéséhez.

Mi történt januárban?

A Barátság-kőolajvezeték déli ágán január 27-én állt le a szállítás. Kijev szerint orosz dróncsapás érte az infrastruktúrát a nyugat-ukrajnai Brody közelében, és a javítás rendkívül nehéz körülmények között folyik az orosz tüzérségi támadások miatt. Magyarország és Szlovákia ezzel szemben azt állítja, hogy Ukrajna technikailag képes lenne a szállítást folytatni, és a leállítás politikai döntés eredménye.

Az Euronews tudósítása szerint Orbán Viktor és Robert Fico február 27-én közös vizsgálóbizottságot hozott létre, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy vegyen részt egy helyszíni szemlén. Zelenszkij elnök az ukrán hírszerzés biztonsági aggályaira hivatkozva elutasította az ellenőrzési javaslatot.

Szijjártó Moszkvában tárgyalt

Miközben Brüsszelben zajlott a diplomáciai csata, Szijjártó Péter külügyminiszter március 4-én Moszkvában tárgyalt. A Portfolio.hu és az Origo értesülései alapján a miniszter garanciát kapott arra, hogy Oroszország változatlan áron folytatja a földgáz- és kőolajszállítmányokat Magyarország felé. Szijjártó szerint ha a csővezetékes szállítás akadályokba ütközik, alternatív megoldásokat – köztük tengeri útvonalakat – keresnek majd.

A tárgyaláson a két magyar hadifogoly szabadon bocsátásáról is megegyeztek, ami tovább árnyalja a látogatás diplomáciai üzenetét.

Energiapolitikai törésvonalak az EU-ban

Az ügy az uniós energiapolitika mélyebb feszültségeit is felszínre hozta. Fico miniszterelnök bejelentette: ha Ukrajna nem indítja újra a Barátság-kőolajvezetéket, Szlovákia megvétózza az Ukrajna számára tervezett 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot. Pozsony már az Ukrajna felé irányuló vészhelyzeti villamosenergia-szállítást is leállította.

Az Európai Bizottság február végén megállapította, hogy Magyarország és Szlovákia energiabiztonsága rövid távon nem veszélyeztetett, mivel mindkét ország stratégiai tartalékokból fedezi szükségleteit. Brüsszel a horvát Adria-kőolajvezetéket jelölte meg alternatív ellátási útvonalként – ezt azonban Budapest drágábbnak és kevésbé megbízhatónak tartja az olcsó orosz nyersolajoknál.

Mi várható ezután?

A helyzet egyelőre patthelyzet: Ukrajna nem enged helyszíni ellenőrzést, miközben Magyarország és Szlovákia az uniós döntéshozatalban próbál nyomást gyakorolni Kijevre. Az EU-n belüli vita azonban megmutatja, hogy az orosz energiafüggőség leépítése – különösen a szovjet éra infrastruktúrájára támaszkodó tagállamokban – még messze nem befejezett folyamat.