Barátság-válság: az IEA-rekord mit sem ér Budapestnek

Az IEA-rekord, ami Magyarországon nem sokat segít

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) március 11-én bejelentette a szervezet eddigi legnagyobb egységes olajkibocsátását: a tagállamok összesen 400 millió hordónyi kőolajat engednek fel stratégiai tartalékaikból, hogy megfékezzenek az iráni háború által kirobbantott globális energiaválságot. Az intézkedés azonban – jellegénél fogva – elsősorban a tengeri szállítási útvonalakra támaszkodó országokat segíti. Magyarország és Szlovákia, amelyek a szárazföldi Barátság-kőolajvezetékre vannak utalva, alig részesülhetnek ebből az enyhülésből.

Lezárt csővezeték, bizonytalan tartalékok

A Barátság déli ága január 27. óta nem szállít orosz kőolajat ukrán területen keresztül. Az ukrán fél egy orosz dróncsapásra hivatkozik, amely súlyosan megrongálta a Brody közelében lévő infrastruktúrát. Budapest ezzel szemben azt állítja, hogy a leállás politikai döntés eredménye: a magyar titkosszolgálat értékelése szerint Kijev tudatosan szünetelteti a tranzitot, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra – különösen az Ukrajna európai integrációját akadályozó budapesti álláspont miatt.

Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is hangsúlyozta: technikai akadály nem áll fenn, az olaj szállítása azonnal megindulhatna. Március 11-én magyar műszaki szakértők érkeztek Ukrajnába, hogy megvizsgálják a kérdéses szakaszt, ám a kijevi külügyminisztérium a delegációt formálisan nem ismerte el – sőt, „turistáknak" titulálta a szakembereket.

Miért nem old meg semmit az IEA-döntés?

Az IEA által mozgósított 400 millió hordó – amelynek 172 millió hordóját az Egyesült Államok stratégiai kőolajkészletéből bocsátják ki – a Hormuz-szoros lezárása által okozott globális ellátási zavar orvoslására hivatott. Az iráni konfliktus február 28. óta zajlik; a szoroson átmenő kőolaj- és olajtermék-szállítmányok mennyisége a korábbi napi 20 millió hordóról töredékére esett vissza, ami az egész világgazdaságra kihat.

A probléma az, hogy ez a mérföldkőnek számító kibocsátás tengeri logisztikán alapul. Magyarország és Szlovákia azonban belvízi ország – számottevő tengeri kikötő nélkül. Az Adria-csővezeték ugyan alternatívát jelent, ám a szállítási díjak a Barátság-rendszer díjainak akár ötszörösét is elérhetik, ami súlyos versenyhátrány. Eközben mindkét ország stratégiai tartalékait felmorzsolja az idő: Magyarország hozzávetőlegesen 96 napos, Szlovákia körülbelül egyhavi készletet tart fenn.

Orbán blokkolja a hitelt, Brüsszel keresi a kiskaput

Budapest február 20. óta blokkolja az Ukrajna számára szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt, azzal a feltétellel, hogy annak folyósítása csak a kőolaj-tranzit helyreállítása esetén történhet meg. Zelenszkij azonban egyértelművé tette: a tranzit helyreállítása az április 12-i magyar parlamenti választások előtt nem várható. Az Európai Bizottság keresési a kiutat: Brüsszel 30 milliárd euró értékű kétoldalú hitelcsomagot fontolgat, amely elkerülné a közösségi szintű döntést, és ezzel megkerülné a magyar vétót is. Fico szlovák miniszterelnök egyébként azzal fenyegetőzött, hogy ha Orbán elveszíti az áprilisi választást, Pozsony is megvétózza a hitelt.

Az energiaválság mint kampányfegyver

Az energiaellátás biztonságának kérdése Magyarországon az egyik legfontosabb belpolitikai témává vált. Orbán a felmérések szerint lemaradásban van, és az Ukrajna elleni kemény retorika – beleértve a Barátság-vezeték ügyét – a kampány sarokpontjává vált. Miközben a világ az iráni háború keltette energiasokkal küzd, Közép-Európa egy sajátos válságba csöppent: egy régi csővezeték politikai eszközzé változott, és két landlocked ország energetikai kiszolgáltatottsága a tét. Az IEA történelmi lépése jelzi, hogy a nagyhatalmak hosszú konfliktusra rendezkednek be – de ez a lépés Budapestnél megáll.