Az EU megkerüli Ficót: Kijev 30 milliárd eurót kap bilaterálisan
Az EU északi és balti államai megállapodtak Ukrajna kétoldalú hitelezéséről összesen 30 milliárd euró értékben, megkerülve ezzel Szlovákia és Magyarország vétóját a közös 90 milliárd eurós csomagra. A vita kiváltó oka a Barátság kőolajvezeték sérülése és Fico miniszterelnök fenyegetései.
B terv: harminc milliárd Pozsony és Budapest nélkül
Az Európai Unió nem hagyja, hogy két tagállam vétója tönkretegye Kijev finanszírozását. A Politico diplomáciai forrásokra hivatkozó értesülései szerint az északi és balti országok megállapodtak Ukrajna kétoldalú hitelezéséről összesen 30 milliárd euró értékben. Mivel közvetlen megállapodásokról van szó az egyes államok és Kijev között – nem pedig közös uniós eszközről –, ezekhez a tranzakciókhoz nem szükséges az Unió mind a huszonhét tagjának a jóváhagyása.
A szándék pragmatikus: Ukrajnát legalább 2026 első felében anyagilag a felszínen tartani, amíg a diplomáciai erőfeszítések az eredeti csomag blokkolásának feloldására irányulnak. A harminc milliárd eurós összeg lényegesen alacsonyabb, mint az eredeti kilencven milliárd euró, amelyben az EU vezetői még tavaly decemberben megállapodtak, de Ukrajna gazdaságának rövid távú stabilizálásához elegendő.
A vita gyökere: a Barátság kőolajvezeték
A blokkolás közvetlen hátterében a Barátság kőolajvezeték körüli vita áll. Ezen a vezetéken keresztül 2026 január vége óta nem érkezik orosz kőolaj Ukrajnán keresztül Szlovákiába és Magyarországra, miután a vezetéket egy orosz dróntámadás megrongálta Brody csomópontnál. Kijev szerint a javításhoz tűzszünetre van szükség – az aktív harci zónában a munkálatok akár hat hétig is eltarthatnak. Pozsony és Budapest ezzel szemben politikai zsarolással vádolja Zelenszkij elnököt, és ellenőrök számára kérnek hozzáférést a megrongálódott infrastruktúrához.
Robert Fico miniszterelnök határozottan reagált: Szlovákia felfüggesztette a sürgősségi áramszállítást Ukrajnába, és megfenyegette az EU hitelének megvétózásával. Orbán Viktor magyar miniszterelnök már február 20-án bejelentette a blokádot. A helyzetet tovább bonyolította az ukrán hírszerző szolgálat akciója – február 22-ről 23-ra virradó éjszaka drónok támadtak meg egy orosz szivattyúállomást a Tatár Köztársaságban, több mint ezer kilométerre az ukrán határtól.
Mit jelent ez Szlovákia számára?
A vétó formálisan érvényben van – ez részleges diplomáciai sikert jelent Ficónak. A gyakorlatban azonban Kijev megkapja a finanszírozást. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyértelműen jelezte, hogy a pénz „úgy vagy úgy” eljut Ukrajnába. Ez a fejlemény gyengíti Pozsony tárgyalási pozícióját a következő tárgyalásokon: ha az EU szlovák hozzájárulás nélkül is el tudja érni a célját, Fico nyomásgyakorló eszközei fokozatosan csökkennek.
Az északi-balti terv mellett Hollandia közvetlen kétoldalú segítséget jelentett be évente 3,5 milliárd euró értékben 2029-ig. A Nemzetközi Valutaalap 8,1 milliárd dolláros hitelt hagyott jóvá Kijev számára. Ukrajna finanszírozása tehát több, egymástól független csatornán keresztül zajlik, ami egyre kevésbé hatékony nyomásgyakorló eszközzé teszi az egyéni vétókat.
EU-csúcs: utolsó esély a megállapodásra
Az Európai Unió vezetői március 19-én találkoznak az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján. A programban szerepel egy kísérlet Fico és Orbán meggyőzésére, hogy engedjenek, és hagyják jóvá az eredeti kilencvenmilliárdos csomagot. Ha a tárgyalások kudarcot vallanak, a kétoldalú mechanizmus készen áll az azonnali elindításra. Az EU ezzel egyértelmű jelzést küld: a Kijevvel való szolidaritás érvényesül – a vétózó országokkal vagy nélkülük. Szlovákia számára ez egyre nehezebbé teszi az egyensúly megtalálását az energiabiztonsági érdekek és az európai partnerekkel való kapcsolatok között.