Barátság-vita: Orbán blokkolja az EU 20. szankcióit

A Barátság-olajvezeték leállása robbantotta ki a válságot

Január 27-én megállt az orosz kőolaj áramlása a Barátság-olajvezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia felé. Kijev szerint orosz rakéta- és dróncsapások rongálták meg a vezetéket, ezért az ukrán fél nem tudja garantálni a tranzitot. Budapest ezzel szemben politikai zsarolásnak minősíti a leállást: Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Ukrajna szándékosan akadályozza az olajszállítás helyreállítását, hogy üzemanyaghiányt és áremelkedést idézzen elő Magyarországon — különösen a közelgő, április 12-i parlamenti választások előtt.

Vétó a szankciók ellen

A magyar kormány február 22-én bejelentette, hogy megakadályozza az Európai Unió Oroszország elleni 20. szankciós csomagjának elfogadását. Szijjártó Péter egyértelműen fogalmazott: Magyarország mindaddig nem járul hozzá egyetlen, Ukrajna számára fontos uniós döntéshez sem, amíg az ukrán fél nem indítja újra az olajtranzitot a Barátság-vezetéken.

„Nem egyezünk bele a 20. szankciós csomag elfogadásába, mert korábban egyértelműen kijelentettük: amíg az ukránok nem indítják újra a Magyarországra irányuló olajszállítást, addig nem engedünk meg olyan döntéseket, amelyek fontosak Ukrajna számára." – Szijjártó Péter külügyminiszter

Figyelemre méltó, hogy Magyarország korábban — korábbi vétófenyegetések ellenére — valamennyi előző szankciós csomaghoz végül hozzájárult. A 20. csomag esetében azonban a 444.hu értesülései szerint Budapest ezúttal valóban el is blokkolja az elfogadást.

A 90 milliárd eurós kölcsön és az IMF-láncolat

Budapest nemcsak a szankciókat blokkolja: Magyarország az EU Ukrajna számára tervezett 90 milliárd eurós katonai és gazdasági hitelcsomagjának elfogadását is megvétózta. A kölcsön jóváhagyásához egyhangú tagállami döntés szükséges, így egyetlen vétó is elégséges a blokkoláshoz. A következmények tovagyűrűzhetnek: az IMF 8 milliárd dolláros ukrán kölcsönprogramja ugyanis feltételhez kötött — Kijev csak akkor kaphatja meg, ha előbb az EU-hitel is megérkezik. Egyetlen magyar vétó tehát veszélybe sodorhatja Ukrajna teljes külső finanszírozási rendszerét.

Ellenintézkedések: dízelstop és energiabiztonsági tanács

A két érintett ország nem elégedett meg szóbeli fenyegetésekkel: Magyarország és Szlovákia felfüggesztette a dízelexportot Ukrajna felé, amelyre Kijev függ saját üzemanyag-ellátása szempontjából. Orbán Viktor négy ellenintézkedést jelentett be, többek között energiabiztonsági tanácskozás összehívását. A miniszterelnök szerint Kijev és Brüsszel koordináltan próbál káoszt előidézni Magyarországon a választások előtt.

Ukrajna visszautasítja az ultimátumot

Ukrajna Külügyminisztériuma határozottan elutasítja a magyar és szlovák ultimátumokat, „zsarolásnak és a megszálló állam kezére játszásnak" minősítve azokat. Kijev alternatív megoldást is kínált: az Odessza–Brody-olajvezetéken, illetve tengeri úton szállítanának kőolajat a két szomszédos országba. Szijjártó Péter azonban ezt nem fogadta el, és Horvátországot kérte meg arra, hogy az Adria-olajvezetéken keresztül segítse a magyarok orosz olajhoz való hozzáférését.

Az évforduló árnyékában

Az összecsapás különösen éles politikai kontextusban zajlik: február 24-én van az orosz–ukrán háború kitörésének negyedik évfordulója. Az EU tagállamai egyre erősebb egységet sürgetnek Oroszországgal szemben, miközben Magyarország vétója ismét rámutat, hogy Budapest és Brüsszel útjai alapvetően elválnak a konfliktus kezelésében. Kompromisszumra egyelőre nincs kilátás: Budapest ragaszkodik az olajtranzit feltételéhez, Ukrajna visszautasítja az ultimátumot — és a háború negyedik éve a nyomás növekedésével indul.