2025-ös Bundestag-választás: Győzött a CDU, rekordot döntött az AfD

Egy történelmi választási este

82,5 százalékos részvételi aránnyal – ami évtizedek óta a legmagasabb érték – Németország 2025. február 23-án egy messzemenő következményekkel járó Bundestag-választást élt át. A CDU/CSU Friedrich Merz vezetésével a második szavazatok 28,5 százalékával egyértelmű győzelmet aratott. Az este igazi szenzációja azonban az Alternative für Deutschland szereplése volt: az AfD szinte megduplázta a 2021-es eredményét, és 20,8 százalékkal a második helyen végzett – ez történelmi rekord eredmény a párt számára szövetségi szinten.

Az AfD a második legerősebb erővé lépett elő

Az újonnan megválasztott Bundestagban 152 mandátummal az AfD először lépett elő a második legerősebb frakcióvá. A párt különösen az ország keleti részén aratott sikereket: Türingiában a második szavazatok 38,6 százalékát, Szászországban 37,3 százalékát, Szász-Anhaltban pedig 37,1 százalékát kapta meg. Az eredmény a lakosság széles rétegeinek a korábbi Ampel-koalíció politikájával való mély elégedetlenségének kifejeződése – és arra készteti a többi pártot, hogy foglalkozzanak a megerősödött jobboldali táborral.

Az SPD történelmi mélyponton

Az SPD-nek kellett elviselnie a legfájdalmasabb zuhanást: mindössze 16,4 százalékkal a párt több mint kilenc százalékpontot veszített a 2021-es eredményéhez képest (25,7 százalék). A szociáldemokraták a jövőben csak 120 képviselőt küldenek a 630 fős Bundestagba. A Bündnis 90/Die Grünen 11,6 százalékot ért el, a Die Linke pedig meglepő, 8,8 százalékos eredménnyel zárt.

Nagykoalíció egyértelmű többséggel

Még a választási éjszakán Friedrich Merz bejelentette, hogy koalícióra kíván lépni az SPD-vel. Az úgynevezett Nagykoalíció 328 mandátummal rendelkezik, és ezzel szilárd többséggel bír a Bundestagban. Heti tárgyalások után a pártelnökök 2025. május 5-én aláírták a 144 oldalas koalíciós szerződést „Felelősség Németországért" címmel.

A kancellárválasztás május 6-án azonban döcögősen zajlott: az első fordulóban Merz 310 szavazattal szűken elmaradt a szükséges 316-os többségtől. Csak a második fordulóban kapott 325 szavazatot, és ezzel a Német Szövetségi Köztársaság tizedik kancellárjává választották. Lars Klingbeil (SPD) veszi át a alkancellári és pénzügyminiszteri posztot, Johan Wadephul (CDU) lesz a külügyminiszter.

Európa megerősítése – lépésről lépésre függetlenebbé válni az Egyesült Államoktól

Merz kezdettől fogva világossá tette, hogy központi külpolitikai célja Európa megerősítése. „Nem engedhetjük meg, hogy az Egyesült Államok és Kína egyedül határozzák meg a technológiai jövőt – a jólétünk, a biztonságunk és végső soron a szabadságunk érdekében" – jelentette ki a kancellár. A koalíciós szerződés a megerősített európai védelmi együttműködésre és a magasabb védelmi kiadásokra épít. Ugyanakkor az új szövetségi kormány elkötelezett a Párizsi Klímaegyezmény és Németország 2045-ig történő klímasemlegessége mellett.

Messzemenő következmények Európára nézve

A választási eredmény várhatóan tartósan befolyásolja az európai biztonság- és gazdaságpolitikát. A Merz vezette, cselekvőképes Németország fontos stabilitási horgonynak számít az EU számára – különösen az Ukrajna elleni tartós orosz agressziós háború és a kiszámíthatatlan amerikai külpolitika fényében. Az AfD történelmi eredménye azonban kérdéseket vet fel a társadalmi kohézióval kapcsolatban: több mint minden ötödik szavazó egy olyan pártra szavazott, amelyet az alkotmányvédelmi hivatal „biztosan szélsőjobboldalinak" minősített. Az, hogy az új szövetségi kormány hogyan kezeli ezt a választói megbízatást, a következő évek egyik központi kihívása lesz.