Frederiksen lemond, koalíciós patt bénítja Dániát

Történelmi vereség után jött a lemondás

Mette Frederiksen dán miniszterelnök március 25-én reggel benyújtotta kormánya lemondását X. Frigyes királynak az Amalienborg palotában, miután pártja, a Szociáldemokraták mindössze 21,8 százalékot kapott a március 24-i előrehozott parlamenti választásokon. Ez a párt leggyengébb eredménye 1903 óta, vagyis több mint 120 éve.

A háromkoalíciós Frederiksen-kormány súlyos vereséget szenvedett: a szociáldemokraták 50-ről 38 mandátumra csúsztak vissza a 179 fős Folketingben. A lemondás ellenére Frederiksen ügyvezető miniszterelnökként hivatalban marad, amíg új kormány nem alakul — és ő maga is jelölt a következő kabinet vezetésére, mivel pártja így is a legerősebb maradt.

Egyik oldal sem szerzett többséget

A választás legfontosabb tanulsága, hogy sem a baloldali, sem a jobboldali blokk nem ért el többséget. A bal oldal 84, a jobb oldal mintegy 81 mandátumot szerzett — egyikük sem lépte át a kormányzáshoz szükséges 90 fős küszöböt. Ezzel a politikai patthelyzet középpontjába Lars Løkke Rasmussen volt miniszterelnök és centrista Moderáltak pártja került, amely 14 mandátumot szerzett.

Løkke Rasmussen a választási éjszakán úgy fogalmazott: „Hagyjátok abba ezt a határvonalakról szóló beszédet. Gyertek le hozzánk a középre, és játsszunk együtt!" — ezzel jelezve, hogy nyitott mindkét oldalra, de feltételeket szab.

A királycsinálóé a döntés

Frederiksent a király szerdán királyi megbízottnak nevezte ki, hogy tárgyaljon egy lehetséges új koalícióról. Elemzők szerint a tárgyalások akár 40 napig is elhúzódhatnak, mivel a politikai erőviszonyok rendkívül kiegyensúlyozottak. A jobbközép kihívó, Troels Lund Poulsen, a Liberálisok (Venstre) vezetője már jelezte, hogy nem kíván újra koalícióra lépni a szociáldemokratákkal.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Frederiksen megpróbál egy szűkebb, kétpárti koalíciót kötni Løkke Rasmussen Moderáltjaival, de a tárgyalások kimenetele bizonytalan.

Miért fontos ez Magyarországnak és az EU-nak?

Dánia az Európai Unió soros elnökségét tölti be, és Frederiksen az elnökség fő prioritásává az európai biztonságot és Ukrajna támogatását tette. Koppenhága az EU egyik leghatározottabb szószólója volt a védelmi kiadások növelésében és az ukrán háborús erőfeszítések finanszírozásában — a dán kormány 1,26 milliárd eurós dróntámogatási csomagot is bejelentett Kijevnek.

Az Atlantic Council elemzése szerint egy esetleges jobbra tolódás Koppenhágában megváltoztathatja az EU-s alkupozíciókat. Magyarország szempontjából ez különösen figyelemre méltó az április 12-i országgyűlési választások előtt: ha Dánia új kormánya kevésbé határozottan képviseli az Ukrajna-párti vonalat, az átrendezheti az uniós erőviszonyokat a szankciós és védelmi politikában.

Ugyanakkor a legtöbb elemző úgy véli, hogy Frederiksen harmadik ciklusa továbbra is a legvalószínűbb kimenetel — de egy meggyengült miniszterelnökkel és szélesebb koalícióval a dán külpolitikai határozottság is csökkenhet.