Kazincbarcika: Fidesz-győzelem az április 12. előtt

Tizenhat év után nyert a Fidesz Kazincbarcikán

Kaló Attila, a Fidesz–KDNP jelöltje megnyerte a kazincbarcikai 7. egyéni önkormányzati választókerület időközi választását március 8-án. A kormánypárti jelölt a szavazatok 43,21 százalékát szerezte meg (283 szavazat), megelőzve a második helyen végzett Sütő Ágnest (36,34%, 238 szavazat) és a harmadik helyen záró Séllyei Erzsébetet (20,46%). A névjegyzékben szereplő 2821 választópolgárból összesen 658-an járultak az urnákhoz — ez mindössze 23,33 százalékos részvételt jelent.

A győzelem azért különleges, mert a Fidesz tizenhat évvel ezelőtt szerzett utoljára egyéni mandátumot a hagyományosan baloldali beállítottságú borsodi iparvárosban. Orbán Viktor miniszterelnök személyesen gratulált a győzelemhez, és közösségi médiában így kommentálta az eredményt: „Valóság kontra Tisza: 2:0" — utalva az ellenzék sorozatos időközi vereségeire.

A Tisza Párt nem indított jelöltet

Fontos árnyalatot jelent azonban, hogy a Magyar Péter vezette Tisza Párt hivatalosan nem állított jelöltet a választáson. A Tisza-szimpatizáns Sütő Ágnes „civilként", az ellenzéki Városvédő Egyesület támogatásával indult, és a végeredményben harmadik lett. A HVG kritikusan jegyezte meg: a Fidesz úgy hirdette meg a győzelmet a Tiszával szemben, hogy Magyar Péterék valójában el sem indultak a megmérettetésen.

Ellentmondásos közvélemény-kutatások

Az április 12-i parlamenti választások előtt a közvélemény-kutatási eredmények meglepően ellentmondásos képet festenek. A kormányhoz közelebb álló Nézőpont Intézet szerint a Fidesz–KDNP 46 százalékon áll, míg a Tisza Párt 40 százalékon. Ezzel szemben a független Závecz Research legfrissebb felmérése szerint a biztos szavazók körében a Tisza 50 százalékon vezet a Fidesz 38 százalékával szemben. A Publicus Intézet szintén Tisza-előnyt mér: a biztos szavazók 47–39 arányban a Magyar Péter-féle pártot részesítik előnyben.

A különböző intézetek közti szakadék részben módszertani eltéréseknek tudható be — például abban, hogy kit tekintenek „biztos szavazónak" —, részben azonban a politikai finanszírozás is szerepet játszik a közvélemény-kutatók megítélésében.

A választókerületi átrajzolás árnyéka

Az ellenzéki sikerhez azonban nem elég a közvélemény-kutatási előny. A Fidesz 2024 decemberében átrajzolta az egyéni választókerületek határait, elsősorban Budapesten csökkentve azok számát, és Pest megyében növelve. Az Átlátszó elemzése szerint az ellenzéknek az országos szavazatarányban legalább 3–5 százalékpontos előnyre van szüksége ahhoz, hogy parlamenti többséget szerezzen. Egyes becslések szerint a Tiszának akár 55 százalékos népszavazati eredmény kellene az egyszerű parlamenti többséghez, míg a Fidesz 45 százalékkal is kétharmados többséget nyerhet.

Mozgósítás és tét

Magyar Péter egy 55 napos „Most vagy soha" országjáráson vesz részt, hogy mozgósítsa a Tisza szavazóit. Az Euronews szerint a Tisza szimpatizánsainak 97 százaléka biztosan részt kíván venni a szavazáson, szemben a Fidesz-tábor 85 százalékával — a részvételi különbség döntő lehet.

A kazincbarcikai győzelem jelzi, hogy a Fidesz képes mozgósítani helyi bázisát, miközben az ellenzék töredezettségét is kihasználja. Hogy ez a lendület kitart-e április 12-ig, és milyen valódi többség alakul ki az Országgyűlésben, azt hamarosan megmutatja a választói döntés.