Lengyelország az EU GDP-növekedésének élén: 3,5% 2026-ban

Lengyelország az európai élmezőnyben

A lengyel gazdaság felgyorsul. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az ország 2026-ban 3,5%-os GDP-növekedést fog elérni, amivel az Európai Unió legnagyobb gazdaságainak rangsorában az élre kerül. Csak Málta fog jobb eredményt elérni. Az OECD független elemzése megerősíti ezt a pozíciót, 3,4%-os növekedést becsül, és Lengyelországot jelöli meg a teljes Közösség vezetőjeként. Az EY tanácsadó cég még optimistább – előrejelzése 4,1%-os növekedést ér el, figyelembe véve az a vártnál erősebb fogyasztási impulzust.

Erős alapok hajtják a növekedést

A lengyel gazdaság fő motorja továbbra is az erős belső kereslet. A reálbérek gyorsabban nőnek, mint az infláció, ami magasabb fogyasztási kiadásokhoz vezet – az EY a magánfogyasztás mintegy 3,9%-os éves növekedését becsüli. Ezzel párhuzamosan az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) finanszírozott beruházások 2026-ban akár a GDP 3%-át is kitehetik – ez egy alapvető impulzus, amelyet Lengyelország csak most kezd teljes mértékben felszívni.

A foglalkoztatás rekordmagas szinten marad. Lengyelország a vásárlóerő tekintetében is növeli a távolságot nyugati szomszédaihoz képest. Donald Tusk miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ország a háztartások vagyonát tekintve már megelőzte Spanyolországot, csatlakozva az „európai elithez”.

Rekordméretű védelmi kiadások a beruházások katalizátoraként

A lengyel költségvetés különlegessége a 2026-os évre a GDP 4,8%-át kitevő katonai kiadás – ez rekord az egész NATO-ban. Tusk miniszterelnök ezt a döntést a nemzetbiztonsággal indokolta:

„Nem fogjuk kis deficittel védeni a lengyel határt. Modern, nagy hadsereggel fogjuk védeni.”

A rekordméretű 200 milliárd zloty több mint felét új felszerelések vásárlására fordítják, ami közvetlenül ösztönzi a megrendeléseket a hazai hadiiparban és az infrastruktúrában.

Közép-Európa: nem mindenki ünnepel

A lengyel eredményekhez képest a régió más országai gyengébben teljesítenek. Magyarország három évnyi stagnálás után csak most próbálja behozni a lemaradást – a GDP növekedése 2025-ben mindössze 0,3% volt, és a Bizottság 2026-ra lassú, mintegy 2%-os gyorsulást jósol. Románia viszont a GDP 7%-át meghaladó költségvetési hiánnyal küzd – ez az egyik legmagasabb az egész Unióban. Németország, az EU legnagyobb gazdasága szerény 1,0%-kal nő, az eurózóna egésze pedig alig haladja meg az 1,5%-ot.

A Hormuzi-szoros árnyéka

Az optimista képet beárnyékolja a Hormuzi-szoros körüli feszültségekkel kapcsolatos globális energiaválság. 2026 február vége óta a tankhajók forgalma ezen a stratégiai útvonalon gyakorlatilag leállt: az olaj ára mintegy 8%-kal, az európai gázárak pedig több mint 20%-kal emelkedtek. Európa különösen ki van téve az LNG-hiánynak – a szállítások 12–14%-a Katarból érkezik, éppen a szoroson keresztül. Ráadásul az európai gáztárolók lényegesen kevésbé vannak feltöltve, mint az előző években: 46 milliárd m³ a korábbi 60 milliárd m³-rel szemben.

A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy egy elhúzódó válság stagflációs nyomást gyakorolhat az európai gazdaságokra az év második felében. Lengyelország, az energiaellátás diverzifikálása ellenére (Baltic Pipe gázvezeték, LNG-terminál Świnoujście-ben), nem immunis az energiaköltségek emelkedésére.

Növekedés igen, de rekordméretű hiány is

A gyors növekedést komoly fiskális kihívás kíséri. Lengyelország megelőzheti Romániát, mint az EU legmagasabb költségvetési hiányával rendelkező országa – a Bizottság ezt a GDP 6,3%-ára becsüli, az államadósság pedig megközelíti a GDP 70%-át. Az ING Bank Śląski közgazdászai megnyugtatják, hogy Lengyelország „képes ezt finanszírozni”, de a hosszú távú fiskális egyensúly továbbra is a kormány kulcsfontosságú kihívása.

A mérleg ennek ellenére egyértelmű: Lengyelország Európa egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságává válik, és a 2026-os év hosszú távra megszilárdíthatja pozícióját az európai élmezőnyben.