Orbán blokkolja az EU ukrán hitelét Brüsszel előtt

A vétó háttere: a Barátság-vezeték ügye

Orbán Viktor miniszterelnök kemény tárgyalási álláspontot foglalt el a március 19–20-i brüsszeli EU-csúcs előtt: Magyarország visszatartja az Unió két kulcsfontosságú támogatási csomagját Ukrajna részére. A vita középpontjában a szovjet korszakból örökölt Barátság-kőolajvezeték áll, amelyen keresztül orosz nyersolaj érkezik Magyarországra és Szlovákiára.

A közvetlen kiváltó ok egy 2026 januárjában bekövetkezett orosz dróncsapás volt, amely megrongálta a csővezetéket Ukrajna területén. Budapest és Pozsony azóta ultimátumot adott ki: amíg Kijev nem állítja helyre a tranzitot, addig blokkolják az EU 90 milliárd eurós hitelét és a 20. oroszellenes szankciós csomagot egyaránt.

Milliárdok a mérleg két serpenyőjén

A tét rendkívüli. Az EU tavaly decemberben hagyta jóvá azt a 90 milliárd eurós hitelprogramot, amely Ukrajna háborús kiadásainak kétharmadát fedezné 2026–2027-ben. Magyarország, Csehország és Szlovákia ekkor azzal a feltétellel csatlakozott, hogy a hitel rájuk nézve nem jár közvetlen pénzügyi kötelezettséggel. A csővezeték megsérülése után azonban Orbán visszakozott.

Az EU-s diplomaták és ukrán tisztviselők figyelmeztetnek: Ukrajna március végéig fizetésképtelenné válhatott volna egy IMF-folyósítás nélkül. Brüsszel ezért kiskaput keresett: az északi és balti tagállamok mintegy 30 milliárd eurós bilaterális hitelt folyósítanának Kijevnek, megkerülve a vétót. Valdis Dombrovskis uniós biztos március 10-én ki is jelentette: „Akárhogy is, de biztosítjuk a hitelt."

A SAFE-program: Orbán ütőkártyája

A brüsszeli tárgyalásokat tovább bonyolítja a Security Action for Europe (SAFE) védelmi hitelprogram. Magyarország e keretből 16,2–17,4 milliárd eurós kölcsönt igényelt, amellyel az EU harmadik legnagyobb kedvezményezettje lenne. Az Európai Parlament számos képviselője élesen bírálta a döntést: „Magyarország 16 milliárd eurót kap a védelmi iparának, emberi jogi és jogállamisági feltételek nélkül" – mondta Tineke Strik EP-képviselő.

A kritikusok szerint a SAFE-pénzek az április 12-i parlamenti választások előtt érkezhetnek meg Magyarországra, ezért az ellenzék „választási ajándéknak" nevezi a csomagot. Brüsszel eddig mintegy 17 milliárd eurót fagyasztott be a Magyarországnak szánt uniós alapokból, jogállamisági aggályokra hivatkozva – a védelmi kiadások azonban kivételt képeznek e szabály alól.

Brüsszel alternatív úton keres megoldást

Az Európai Bizottság formálisan felszólította Kijevet a csővezeték-javítás gyorsítására, miközben a horvát Janaf adriai csővezetéket is felajánlotta alternatív szállítási útvonalként. Becslések szerint a Janaf évente mintegy 5,75 millió tonna olajat tudna szállítani Magyarországnak és 4,66 millió tonnát Szlovákiának. Budapest és Pozsony azonban kifogásolja a magas tranzitdíjakat, és EU-s versenyjogi eljárást indított a horvát vállalat ellen. Ukrajna részéről elhangzott: az orosz dróncsapások folyamatosan nehezítik a javítási munkálatokat.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette: Magyarország immár nem képes egyedül megakadályozni az EU Ukrajna-támogatását, amennyiben az északi-balti koalíció valóban az asztalra teszi a bilaterális hiteleket.

Döntő hetek következnek

A március 19–20-i csúcs várhatóan eldönti, hogy az EU egységes frontot mutat-e Ukrajna mellett, vagy a blokk tovább töredezik. Orbán Viktor helyzetét tovább árnyalja a közelgő választás: ha a Fidesz veszít, az új kormány feltehetően rugalmasabb álláspontot képviselne Kijevvel szemben. Az EU-s diplomaták egyelőre abban bíznak, hogy a SAFE-hitel jóváhagyásával Brüsszel képes lesz rávenni Orbánt az ukrán hitel feloldására – ám ha ez nem sikerül, a bilaterális útvonal megnyílásával az Unió valószínűleg Magyarország nélkül lép tovább.