Rekordvédelmi költségvetés: Németország 108 milliárd eurót költ

Történelmi fordulat a német költségvetési politikában

Németország búcsút int az évtizedes fiskális visszafogottságnak. A 2026-os évre vonatkozó 108,2 milliárd eurós védelmi költségvetéssel a német katonai kiadások a hidegháború vége óta a történelmi csúcsot érik el. A Bundestag 2025 márciusában 512 igen szavazattal megszavazta az alaptörvény módosítását, amely a GDP egy százalékát meghaladó védelmi kiadásokat kivonja az alkotmányos adósságfék hatálya alól. Friedrich Merz kancellár és a CDU/CSU és SPD alkotta koalíciója ezzel egy politikai tabut döntött meg.

Miből áll össze a költségvetés?

A 108,2 milliárd eurós összköltségvetés két pillérre oszlik: 82,7 milliárd euró jut a Bundeswehr 14-es számú, szokásos költségvetési tételére – ez mintegy 20 milliárd eurós növekedés az előző évhez képest. További 25,5 milliárd euró áramlik a Bundeswehr 2022-ben, az ukrajnai orosz invázió után létrehozott különleges alapjából, amelyet eredetileg 100 milliárd euróval láttak el, és 2027-re kimerül.

A hosszú távú ambíciók még ennél is merészebbek: 2029-re a védelmi kiadások a különleges alapokkal együtt közel 162 milliárd euróra emelkednek – ami a bruttó hazai termék mintegy 3,5 százalékának felelne meg, és ezzel jelentősen meghaladná a NATO által kitűzött célt. A tervek között szerepel többek között akár 1000 Leopard-2A8 harckocsi, 3500 Boxer páncélozott szállító jármű, valamint 20 további Eurofighter.

Gazdasági ösztönzők és Goldman Sachs-előrejelzés

A fiskális fordulat nem marad makrogazdasági hatás nélkül. A Goldman Sachs a védelmi ösztönző hatására 1,4-1,5 százalékra emelte Németországra vonatkozó növekedési előrejelzését 2026-ra. Az elemzők szerint a magasabb állami kiadások a védelem és az infrastruktúra területén akár fél százalékponttal is támogathatják a GDP növekedését – ez üdvözlendő ösztönzés egy olyan gazdaság számára, amely az utóbbi időben stagnálással küzdött.

Támogatók: A biztonságnak ára van

A koalíció a fordulatot a drámaian megváltozott biztonsági helyzettel indokolja. „Nemzeti biztonságunkat Oroszország fenyegeti, különösen a háborúra való hajlandósága, ahogyan azt Ukrajnában látjuk” – hangsúlyozta Norbert Röttgen CDU-s külpolitikus. Az orosz erők lengyel és román légtér elleni dróntámadásait, valamint a közel-keleti növekvő instabilitást hozzák fel a történelmileg példátlan kiadások igazolásaként. Boris Pistorius védelmi miniszter a Bundeswehr létszámának a jelenlegi 182 000-ről 260 000 katonára történő emelésére törekszik.

A kritikusok adósságkockázatokra és megszegett ígéretekre figyelmeztetnek

Az ellenzék megosztott – és a kritika több oldalról is érkezik. Az FDP „adósságorgiával” vádolja Merzet, amely veszélyezteti Németország jövőjét; az AfD destabilizáló adósságspirálról beszél. Figyelemre méltó: Merz még 2025. február 25-én nyilvánosan biztosította a közvéleményt arról, hogy a közeljövőben kizárja az adósságfék reformját – kevesebb mint négy héttel később az alaptörvény módosítása átment a Bundesraton.

Veronika Grimm közgazdászok „rendkívül kockázatos fogadásnak” nevezik a lépést: a több rendelkezésre álló pénz csökkenti a szükséges strukturális reformok iránti nyomást. Dietmar Bartsch, a Baloldal politikusa arra figyelmeztetett, hogy a költségvetés „a szociális államot támadja”, és azt javasolta, hogy a fegyverkezést a szokásos költségvetésből finanszírozzák, ne hitelből.

Németország mint az európai biztonság horgonya

Minden ellentmondás ellenére a stratégiai irány egyértelmű: Németország az európai biztonsági architektúra jövőbeli fő finanszírozójává pozícionálja magát. Az EU „ReArm Europe” terve keretében több mint 800 milliárd euró többlet védelmi beruházást irányoznak elő. Kérdéses, hogy a Bundeswehr hatékonyan fel tudja-e szívni a hatalmas forrásokat – a 13 különleges alapprojektből 11 már késedelmet mutat.