Gazdaság

Zelenszkij Kijevbe hívja Ficót a Barátság-kőolajvezeték ügyében

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevbe hívta Robert Fico szlovák miniszterelnököt, hogy tárgyaljanak a Barátság-kőolajvezeték újraindításáról, amely január végén orosz drón-csapás nyomán állt le. A konfliktus Magyarországot is közvetlenül érinti: Budapest blokkolta az EU 90 milliárd eurós ukrajna hitelcsomagját, és a százhalombattai finomító ellátása stratégiai kérdéssé vált.

R
Redakcia
Share
Zelenszkij Kijevbe hívja Ficót a Barátság-kőolajvezeték ügyében

Zelenszkij tárgyalásra hívja Ficót

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 27-én telefonon egyeztetett Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, és meghívta őt Kijevbe — a javasolt időpontok március 6. vagy 9. —, hogy tárgyaljanak a Barátság-kőolajvezeték helyzetéről és az ukrán–szlovák együttműködés valamennyi kérdéséről. Fico elfogadta a meghívást, és utasította a kormány illetékes szerveit, hogy egyeztessék le a találkozó pontos időpontját.

Hogyan állt le a Barátság-kőolajvezeték?

A Barátság-kőolajvezeték déli ága január 27-én szüntette be a szállítást, miután Ukrajna bejelentette, hogy a nyugat-ukrán Brody közelében lévő infrastruktúrát orosz drónok támadták meg. A sérülést Moszkva tagadja; Budapest és Pozsony azt állítja, hogy az ukrán fél szándékosan késlelteti a helyreállítást. Fico szerint a leállás nem technikai, hanem politikai döntés eredménye, és Kijev valójában nem érdekelt a tranzit mielőbbi újraindításában.

Ukrajna megtagadja a helyszíni ellenőrzést

A telefonos egyeztetés után Fico nyilvánosan jelezte, hogy nem elégedett a megbeszéléssel. Az ukrán fél megtagadta egy független szakértői csoport helyszíni ellenőrzését, hivatkozva az ukrán titkosszolgálat ellenállására. Fico elmondta: sem a szlovák, sem az EU-s nagykövetnek nem engedélyezték a helyszíni szemlét. Gulyás Gergely magyar kancelláriaminiszter ugyanakkor kijelentette: Magyarország tudomása szerint nincs technikai akadálya a Barátság-kőolajvezeték újraindításának.

Stratégiai tét Magyarország számára

A Barátság-kőolajvezeték kulcsfontosságú Magyarország energiaellátásában: az ország kőolajimportjának közel 90 százaléka ezen a csövön érkezett. A százhalombattai MOL-finomító az orosz típusú uráli nyersolajra van optimalizálva — az alternatív kőolajforrásokra való átállás nemcsak logisztikai, hanem komoly technológiai és gazdasági kihívást is jelent.

Orbán Viktor az ukrán lépést „olajblokádnak" minősítette, és katonai erőkkel biztosíttatta az ország kritikus energetikai infrastruktúráját. Budapest emellett befagyasztotta az EU 90 milliárd eurós ukrajna hitelcsomagjának jóváhagyását mindaddig, amíg a kőolajszállítás nem indul újra — ez az EU–Ukrajna finanszírozási tárgyalásaiban is komoly feszültséget okoz.

Retorziók és EU-s közvetítési kísérlet

Fico bejelentette: Szlovákia leállítja az Ukrajna villamosenergia-hálózatát stabilizáló vészhelyzeti áramszolgáltatást, amelyet „viszonossági intézkedésként" jellemzett. Mindkét ország felfüggesztette az Ukrajna felé irányuló dízelexportját is. Az Európai Bizottság felszólította Kijevet a kárelhárítás meggyorsítására, és átmeneti megoldásként a horvát Adria-csővezetéken keresztüli szállítást javasolta.

A márciusi kijevi találkozó — amennyiben létrejön — döntő lehetőséget kínál arra, hogy a felek kompromisszumra jussanak a tranzit újraindításáról. A tét nemcsak energetikai: a Barátság-kőolajvezeték körüli konfliktus az EU-n belüli politikai törésvonalakat is kiélezte, és hosszú árnyékot vet az Ukrajna–EU-kapcsolatok jövőjére is.

Kapcsolódó cikkek