A GfK fogyasztói hangulatindexe zuhan: az iráni háború táplálja a félelmeket
A GfK fogyasztói hangulatindexe 2026 áprilisában -28,0 pontra esett – ez a legalacsonyabb érték a 2024 márciusi energiaválság óta. Az iráni konfliktus miatti emelkedő energiaárak inflációs félelmeket szítanak és masszívan rontják a fogyasztói hangulatot.
Kétéves mélypont
Drámai mélyrepülésbe kezdett a németországi fogyasztói hangulat. A GfK fogyasztói hangulatindexe, melyet a Nürnbergi Piackutatási Intézet (NIM) és a GfK közösen mér, 2026 áprilisára −28,0 pontra zuhant – ez 3,2 pontos csökkenés a felülvizsgált, −24,8 pontos előző havi értékhez képest. Az eredmény jelentősen alulmúlta a közgazdászok várakozásait, akik csupán −26,5 körüli értékre számítottak.
Ez a legalacsonyabb érték 2024 márciusa óta, amikor az ukrajnai háború következtében kialakult energiaválság utóhatásai súlyosan érintették a német háztartásokat. Európa legnagyobb gazdaságának törékeny helyreállása ezzel ismét veszélybe került.
Szabadesésben az összes indikátor
Különösen riasztó a jövedelemvárakozások összeomlása: 12,6 ponttal, −6,3-ra zuhantak – az előző havi +6,3-as értékről. Ezzel hónapok óta először csúsztak vissza a negatív tartományba. A konjunktúra-várakozások még drasztikusabban estek: +4,3-ról −6,9-re, ami 11,2 pontos mínuszt jelent. Ez a legalacsonyabb szint 2022 decembere óta.
A vásárlási hajlandóság tovább csökkent, és −10,9 pontra esett, míg a megtakarítási hajlandóság 18,5 ponton stagnál, ami utoljára 2008 februárjában volt tapasztalható. Az üzenet egyértelmű: a németek inkább megtartják a pénzüket, mintsem elköltsék.
Az iráni konfliktus a fő mozgatórugó
A hangulatromlás oka elsősorban geopolitikai jellegű. Az iráni katonai konfliktus megrázta az energiapiacokat, és az egekbe emelte az olaj, a gáz és a benzin árát. A NIM felmérése szerint a fogyasztók 60 százaléka arra számít, hogy az energiaárak tartósan magasak maradnak. A pesszimistán nyilatkozók több mint 90 százaléka emellett úgy véli, hogy a világ a konfliktus miatt bizonytalanabbá vált.
Rolf Bürkl, a NIM fogyasztási szakértője arra figyelmeztetett, hogy a fogyasztók arra számítanak, „hogy az emelkedő energiaárak miatt az infláció ismét növekedni fog", és ez tovább fékezi a már amúgy is gyenge gazdasági fellendülést.
Következmények a kereskedelemre és a konjunktúrára
A kiskereskedelemben már érezhetőek a hatások. A húsvéti forgalomra vonatkozó előrejelzés mindössze 2,1 milliárd euró – ez 6,5 százalékos mínusz az előző évhez képest. Különösen a magasabb értékű fogyasztási cikkeket forgalmazó ágazatok, mint például a bútor-, elektronikai- és háztartási gépek vannak nyomás alatt.
A teljes gazdaság számára két forgatókönyv rajzolódik ki: ha az iráni konfliktus a nyáron is elhúzódik, és az energiaárak magasak maradnak, akkor a bruttó hazai termék 2026-ban csupán 0,2 százalékkal fog növekedni. A kedvezőbb fő forgatókönyv – a deeszkalációval és csökkenő energiaköltségekkel – a gazdaságkutatók még 0,9 százalékos növekedéssel számolnak.
Kilátások továbbra is borúsak
Az adatok egyértelmű fordulópontot jelentenek. A 2026 eleji óvatos fellendülés időszaka után, amelyet a pozitív bérmegállapodások és a csökkenő kamatlábak támogattak, az iráni konfliktus néhány hét alatt lerombolta a fogyasztók bizalmát. Amíg a geopolitikai helyzet feszült marad, addig a németek visszafogott fogyasztási magatartása valószínűleg nem fog változni – ami érezhető következményekkel jár a kereskedelemre, az iparra és a konjunkturális fellendülésre nézve egyaránt.