A szarkopéniás elhízás 83%-kal növeli a halálozást

Halálos kombináció: hasi zsír és izomvesztés

Egy brazil–brit kutatócsoport nagyszabású vizsgálata feltárta, hogy az 50 év feletti felnőtteknél a hasi elhízás és az alacsony izomtömeg együttes jelenléte — az úgynevezett szarkopéniás elhízás — 83%-kal növeli az összhalálozás kockázatát. A Federal University of São Carlos és a University College London kutatói 5440 résztvevő 12 éves követésével jutottak erre az eredményre, amelyet az Aging Clinical and Experimental Research folyóiratban publikáltak.

A szarkopéniás elhízás egy önpusztító ördögi kört indít el: a zsírszövet gyulladáskeltő anyagokat termel, amelyek felgyorsítják az izomlebontást, míg az izomtömeg csökkenése lassítja az anyagcserét, elősegítve a további zsírfelhalmozódást. Ez a kombináció messze veszélyesebb, mint bármelyik állapot önmagában.

A BMI nem mutatja ki

A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a hagyományos testtömeg-index (BMI) nem képes kimutatni a szarkopéniás elhízást. Egy normál BMI-vel rendelkező ember is lehet érintett, ha testösszetétele kedvezőtlen — sok hasi zsírral és kevés izomtömeggel rendelkezik. A kutatók ugyanakkor kimutatták, hogy egyszerű klinikai mérésekkel is szűrhető az állapot: a haskörfogat mérése (férfiaknál 102 cm, nőknél 88 cm felett kockázatos) és az izomtömeg-index becslése drága képalkotó vizsgálatok nélkül is lehetséges.

Egy 2025-ös szisztematikus áttekintés és metaanalízis, amely 578 408 résztvevő adatait összegezte, megerősítette: a szarkopéniás elhízás 95%-kal növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, és 64%-kal emeli a kardiovaszkuláris halálozást.

Magyarország: különösen veszélyeztetett

A felfedezés Magyarország számára különösen aggasztó. Az ország Európa egyik legelhízottabb nemzete: a felnőtt lakosság több mint felénél túlsúly vagy elhízás áll fenn, és az OECD adatai szerint világszinten is az élmezőnyben szerepel. A helyzetet súlyosbítja, hogy a magyarok 56%-a soha nem sportol szabadidejében — ez jóval meghaladja az uniós átlagot —, és a fizikai aktivitás többnyire munkavégzésre és házimunkára korlátozódik, nem célzott testmozgásra.

Az idősödő társadalom, a mozgásszegény életmód és a magas elhízási ráta együttesen tökéletes táptalajt teremtenek a szarkopéniás elhízás terjedésének. A magyar átlagos születéskori várható élettartam közel 5 évvel elmarad az EU-átlagtól, amiben az elhízáshoz kapcsolódó krónikus betegségek döntő szerepet játszanak.

A megelőzés kulcsa: edzés és fehérje

A szakirodalom egyértelmű: a szarkopéniás elhízás leghatékonyabb megelőzése és kezelése az ellenállásos (súlyzós) edzés heti 2-3 alkalommal, kombinálva aerob mozgással. Az Európai Klinikai Táplálkozási és Anyagcsere Társaság (ESPEN) időseknek napi legalább 1,0–1,2 gramm fehérjét ajánl testtömeg-kilogrammonként, étkezésenként 25–30 gramm minőségi fehérjével — ez jelentősen meghaladja a tipikus magyar étrendben bevitt mennyiséget.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a szarkopéniás elhízás korai felismerése és kezelése nemcsak életet menthet, de az egészségügyi rendszer terheit is csökkentheti. Magyarországon ehhez a prevenciós programok átalakítására lenne szükség: a BMI-alapú szűrés önmagában elégtelen, a testösszetétel-vizsgálatoknak és az izomerő mérésének az alapellátás részévé kellene válniuk.