A Webb-teleszkóp felfedezte a világegyetem legtávolabbi medúza-galaxisát

Kozmikus medúza a világegyetem hajnalából

A University of Waterloo asztrofizikusainak csapata a James Webb űrtávcső (JWST) segítségével felfedezte az eddigi legtávolabbi medúza-galaxisát – a COSMOS2020-635829 jelzésű objektumot, amely 8,5 milliárd fényév távolságban található. A távcső által rögzített fény akkor hagyta el ezt a galaxist, amikor a világegyetem még csak a mai korának körülbelül a felénél járt. A tanulmány eredményeit az Astrophysical Journal tudományos folyóiratban publikálták.

Mik is azok a medúza-galaxisok?

A medúza-galaxisok a nevüket a hosszú, csápszerű, ionizált gázból és újszülött csillagokból álló nyúlványokról kapták, amelyeket maguk után hagynak, miközben sűrű galaxishalmazokon haladnak át. Ezt a jelenséget szaknyelven ram-pressure stripping-nek (nyomás okozta lecsupaszításnak) nevezik: a galaxishalmazt kitöltő forró, ritka gáz erős szélként hat, amely szó szerint letépdesi a gázt a mozgó galaxisról.

A COSMOS2020-635829 fő teste egy szokványos, szimmetrikus koronggalaxisnak tűnik. Azonban a nyomában – messze a galaktikus magtól – fényes kék csomók ragyognak. Ezek rendkívül fiatal csillagok, kevesebb mint 100 millió évesek, amelyek közvetlenül a letépett gázban, a fő galaktikus korongon kívül alakultak ki.

Miért meglepő a felfedezés?

A tudósok eddig azt feltételezték, hogy a galaxishalmazok a világegyetem ilyen korai szakaszában még nem voltak elég sűrűek és forrók ahhoz, hogy intenzív nyomás okozta lecsupaszítást idézzenek elő. Az új lelet megkérdőjelezi ezt a feltételezést.

„Az első következtetés az, hogy a halmaz környezete már akkor is elég zord volt ahhoz, hogy lecsupaszítsa a galaxisokat. A második pedig az, hogy a galaxishalmazok korábban megváltoztathatták a galaxisok tulajdonságait, mint azt feltételeztük” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Ian Roberts, a Waterloo Centre for Astrophysics posztdoktori kutatója a Phys.org portálnak.

A kutatás azt is kimutatja, hogy a nyomás okozta lecsupaszítás nemcsak letépdesi a gázt, hanem egyúttal össze is nyomhatja azt, és intenzív csillagkeletkezést indíthat el – ami újabb dimenziót ad a galaxisok evolúciójának megértéséhez.

Egyelőre csak jelölt

A figyelemre méltó eredmények ellenére a tudósok óvatosságra intenek: a COSMOS2020-635829 egyelőre csak jelölt a medúza-galaxis címre. Dr. Roberts és csapata további megfigyelési időt kért a JWST-től, hogy spektroszkópia segítségével részletesebben megvizsgálhassák az objektumot, és véglegesen megerősíthessék a jellegét.

Új ablak a világegyetem történetére

A James Webb űrtávcső 2022-es üzembe helyezése óta többször is forradalmi eszköznek bizonyult – infravörös képalkotása képes áthatolni a porfelhőkön, és a galaxisokat a legkorábbi stádiumukban látni. A legtávolabbi medúza-galaxis felfedezése újabb példa arra, hogy a JWST átírja a kozmikus fejlődésről szóló tankönyvi ismereteket, és arra kényszeríti a tudósokat, hogy felülvizsgálják, mikor és hogyan alakulnak ki a nagy struktúrák a világegyetemben.