Az EU jóváhagyta a 20 milliárd eurós AI gigagyár tervet a digitális szuverenitásért

Az Európai Unió eddigi legmerészebb lépését tette meg a globális AI versenyben: az EU Tanácsa hivatalosan is jóváhagyta azt az ambiciózus tervet, amelynek keretében akár öt AI gigagyár is épülhet a kontinensen. A 20 milliárd eurós köz- és magánberuházással támogatott kezdeményezés célja, hogy Európát AI-fogyasztóból olyan számítástechnikai erőművé alakítsa, amely képes a következő generációs, trilliós paraméterekkel rendelkező modellek betanítására.

Új fejezet az európai számítástechnikában

2026. január 16-án a Tanács mérföldkőnek számító módosítást fogadott el az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnikai Közös Vállalkozást (EuroHPC JU) szabályozó rendeleten, hivatalosan is kiterjesztve a szervezet mandátumát az AI gigagyárak és egy dedikált kvantumtechnológiai pillér létrehozásának felügyeletére. A rendelet néhány nappal később, január 20-án lépett hatályba.

Minden gigagyár több mint 100 000 fejlett AI gyorsítót integrál majd, amelyek energiahatékony adatközpontokban kapnak helyet, és amelyek az AI teljes életciklusát támogatják – a fejlesztéstől és a betanítástól a nagyméretű következtetésig. Együttesen az öt létesítmény körülbelül 400 000 élvonalbeli processzort kínálna, amelyek „pay-as-you-go” alapon állnak rendelkezésre vállalatok, startupok és kutatóintézetek számára.

Hatalmas beruházás, óriási érdeklődés

A 20 milliárd eurós létesítmény a szélesebb InvestAI kezdeményezés központjában áll, amelynek célja akár 200 milliárd euró mozgósítása az AI fejlesztésére Európa-szerte. A közpénzek a tőkekiadások körülbelül egyharmadát fedezik, a fennmaradó 70 százalékot és az összes működési költséget pedig magánbefektetők viselik. Minden gigagyár becsült árcédulája 3–5 milliárd euró.

A piaci érdeklődés mértéke megdöbbentő. Az Európai Bizottság 16 tagállamból 76 érdeklődési nyilatkozatot kapott, amelyek 60 potenciális helyszínt javasoltak, és amelyekben a következő három-öt évre vonatkozó indikatív beruházások összesen több mint 230 milliárd eurót tesznek ki. Az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap egyetértési megállapodást írt alá a projekt pénzügyi és fejlesztési keretének létrehozásáról.

A szuverenitás imperatívusza

A gigagyár terv nem csupán egy infrastrukturális projekt – ez egy geopolitikai nyilatkozat. Európa ICT piaca jelenleg több mint 1 billió eurót ér, a kontinens azonban továbbra is nagymértékben függ az amerikai hiperszkálázóktól a felhőszolgáltatások terén, az ázsiai öntödéktől a félvezetők terén, és az amerikai vállalatoktól a legmodernebb AI modellek terén. Brüsszel a gigagyárakat kritikus lépésnek tekinti e függőségek csökkentése felé.

A kezdeményezés köz- és magánszféra közötti partnerségeket támogat, különös védelemmel a startupok és a scale-upok számára, biztosítva, hogy Európa AI számítástechnikai infrastruktúrája ne váljon a bejáratott technológiai óriások kizárólagos területévé. A nyílt forráskódú szabványok és a szuverén felhőelvek be vannak építve a program tervezésébe.

Verseny a tagállamok között

Mivel a hivatalos pályázati felhívás várhatóan 2026 első negyedévében jelenik meg, a tagállamok közötti verseny már most is éleződik. Spanyolország és Portugália márciusi kétoldalú csúcstalálkozójukon közös pályázatot jelentettek be, Tarragonában, Madridban és Sinesben javasolt helyszínekkel. Románia a Fekete-tenger partvidékét stratégiai helyszínként pozicionálja. Az északi országok megújuló energia többletüket és hűvös éghajlatukat használják fel a létesítmények vonzására.

Európa adatközponti kapacitása várhatóan 2030-ra 70 százalékkal nő, de az AI által vezérelt kereslet várhatóan még ezt a bővülést is felülmúlja. Hogy öt gigagyár elegendő lesz-e ahhoz, hogy behozható legyen a lemaradás az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, továbbra is nyitott kérdés – de Európa most először tett komoly tétet arra, hogy versenyezzen a mesterséges intelligencia élvonalában.