Az iráni háború a 6. hetébe lép, Trump ultimátumot adott a Hormuzi-szoros ügyében

Egy konfliktus, aminek nincs vége a láthatáron

Az amerikai-izraeli háború Irán ellen a hatodik hetébe lépett, és nem látszik a tűzszünet. Több mint 2076 iráni halt meg, és a globális energiapiacok válságban vannak. A konfliktus, amely február 28-án kezdődött Ali Khamenei legfelsőbb vezetőt megölő meglepetésszerű légicsapásokkal, mostanra teljes körű patthelyzetbe torkollott a Hormuzi-szoros miatt – azon a szűk vízi úton, amelyen a világ olajkészletének körülbelül egyötöde áramlik.

Donald Trump elnök szombaton trágár ultimátumot intézett Teheránhoz: kedd estig nyissák meg a szorost, különben Irán erőműveinek és hídjainak szisztematikus lerombolásával kell szembenézniük. „Nyissátok ki a k***a szorost, ti őrült b*****ok, különben a pokolban fogtok élni” – írta Trump a Truth Socialon, majd a Wall Street Journalnak azt mondta, hogy Iránnak „nem lesznek erőművei, és nem lesz egyetlen álló hídja sem”, ha lejár a határidő.

Irán elutasítja a határidőt

Teherán gyorsan elutasította a fenyegetést. Irán központi katonai parancsnoksága Trump ultimátumát „tehetetlen, ideges, kiegyensúlyozatlan és ostoba akciónak” nevezte. Mehdi Tabatabaei parancsnokhelyettes az elnök nyelvezetét „trágárságoknak és képtelenségeknek, a puszta kétségbeesésből fakadóan” minősítette. Irán ENSZ-missziója tovább ment, és azzal vádolta Washingtont, hogy nyíltan háborús bűncselekmények elkövetésével fenyegetőzik a polgári infrastruktúra célba vételével.

Irán fenntartotta, hogy a szoros csak akkor nyílik meg újra, ha a háború okozta károkat „teljes mértékben megtérítik”, ami egy új jogi rendszert sugall tranzitdíjak bevezetésével – ezt az Egyesült Államok kategorikusan elutasította.

Drámai pilótamentés mélyíti a feszültséget

Az ultimátum egy drámai mentőakciót követett Irán területének mélyén. Egy lelőtt F-15E Strike Eagle amerikai fegyverrendszer-tisztje Délnyugat-Irán felett katapultált, és több mint 24 órát töltött egy hegyi hasadékban rejtőzve, mielőtt a Navy SEAL-ek kimentették. A CIA állítólag megtévesztő kampányt folytatott, hamis jelentéseket terjesztve a pilóta felépüléséről, hogy elterelje az iráni keresőcsapatok figyelmét.

Trump az akciót „húsvéti csodának” és az amerikai katonai történelem „egyik legmerészebb” mentőakciójának nevezte, és a közösségi médiában kijelentette: „MEGSZEREZTÜK!”. Az incidens, bár morális lökést adott Washingtonnak, tovább szította a feszültséget Teheránnal.

Olajpiacok a penge élén

A Hormuzi-szoros lezárása – amelyet elemzők a globális energiaellátás legnagyobb zavarának neveznek az 1970-es évek olajválsága óta – az olajárak emelkedéséhez vezetett. A Brent nyersolaj március 8-án négy év óta először lépte át a hordónkénti 100 dollárt, és elérte a 126 dollárt. Vasárnap az amerikai nyersolaj hordónként 114 dollár felett állt, és a Wall Street-i elemzők arra figyelmeztettek, hogy az árak soha nem látott 200 dollárra emelkedhetnek, ha a blokád folytatódik. Az Oxford Economics modellezett egy olyan forgatókönyvet, amelyben két hónap 140 dolláros hordónkénti áron „töréspontot” jelentene a globális gazdaság számára.

Szélesedő regionális háború

A konfliktus Irán határain túlra is átterjedt. Libanonban egy, a Hezbollah ellen irányuló izraeli szárazföldi invázió több mint 1400 ember halálát okozta. Jemen húszi erői március 28-án csatlakoztak a háborúhoz, ballisztikus rakétákat indítva Izrael felé. Iráni megtorló csapások értek amerikai bázisokat a Perzsa-öbölben – Bahreinben, Jordániában, Kuvaitban, Katarban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben –, legalább 13 amerikai katona és 27 ember halálát okozva az öböl menti államokban. Izrael legalább 24 halálos áldozatot szenvedett iráni rakéta- és dróntámadások következtében.

Mivel Trump keddi határideje közeleg, és Irán nem mutat hajlandóságot a megfelelésre, a világ arra készül, ami a konfliktus eddigi legpusztítóbb eszkalációja lehet. A kérdés már nem az, hogy a háború kiszélesedik-e, hanem az, hogy meddig.