FCAS: Utolsó esély az európai vadászgépnek

Ultimátum április közepéig

Az FCAS (Future Combat Air System) program, Franciaországban SCAF néven is ismert, a 2017-es indulása óta a legsúlyosabb válságát éli. Berlin és Párizs végső határidőt szabott, 2026 április közepét, hogy megállapodásra jussanak a projekt ipari elosztásáról, különben a program egyszerűen eltemetődik.

Ez a határidő, amelyet többek között a német szövetségi költségvetési ütemterv diktál, hónapokig tartó blokád után következik. A program 2. fázisa, amelynek áprilisban kellett volna kezdődnie, már veszélyben van, és a New Generation Fighter (NGF) demonstrátorának 2026-ra tervezett repülése is irreálisnak tűnik.

Dassault kontra Airbus: a konfliktus gyökere

A zsákutca középpontjában a Dassault Aviation, a francia vezető és az Airbus Defence and Space, Németország és Spanyolország képviselője közötti jelentős ipari vita áll. A Dassault az NGF tervezésében vezető szerepet követel, a Rafale önálló fejlesztésében szerzett tapasztalataira hivatkozva. Az Airbus viszont egyenlő döntéshozatali szerepet követel, és még egy két különálló repülőgépes megközelítést is javasolt – egy francia-franciát és egy német-spanyolt.

A Dassault vezérigazgatója, Éric Trappier nem fogta vissza magát: „Ha az Airbus továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy nem akar együttműködni a Dassault-tal, akkor a projekt halott” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a csoport „szükség esetén más partnereket is talál”.

Spanyolország túszként

A program harmadik partnere, Spanyolország – amelyet az Indra képvisel – frusztráló várakozó helyzetben találja magát. Vezérigazgatója, José Vicente de los Mozos felszólította Franciaországot és Németországot, hogy küzdjék le nézeteltéréseiket: „Mindenkinek felelőssége, hogy ez a projekt sikeres legyen” – mondta az Euractivnak. Madrid azonban támogatja a németek arányos megosztás elvét: „Ha 33%-ot fizetünk, akkor a munka 33%-át kapjuk meg.”

Alternatívák már az asztalon

Az FCAS jövőjére nézve talán a legaggasztóbb jel Berlinből érkezik. Németország tárgyalásokat kezdett a svéd Saabbal, a Gripen gyártójával, ami arra utal, hogy alternatívákat keres a tárgyalások sikertelensége esetére. Ez a lépés erősíti azt az érzést, hogy a 100 milliárd euróra becsült program, amelynek célja a Rafale és az Eurofighter flották leváltása 2040-re, már nem tekinthető megkerülhetetlennek minden résztvevője számára.

A versenytárs GCAP (Global Combat Air Programme) program, amelyet az Egyesült Királyság, Olaszország és Japán támogat, ezzel szemben gördülékenyebben halad, ami növeli a nyomást az FCAS partnereire.

Európai szuverenitási kérdés

Az ipari vitákon túl az európai védelem hitelessége forog kockán. Friedrich Merz német kancellár hangsúlyozta, hogy Franciaország katonai szükségletei – különösen a nukleáris képesség és a repülőgép-hordozóról történő bevetés – jelentősen eltérnek a Bundeswehr szükségleteitől. Emmanuel Macron viszont kijelentette, hogy az ő szerepe az, hogy „biztosítsa, hogy megállapodásra jussanak”.

Ha április közepe áttörés nélkül telik el, az FCAS az európai közös védelem kiépítésére való képtelenség legköltségesebb szimbólumává válhat. A már elvégzett tanulmányok költségei – francia oldalon 1,8 milliárd euró – viszont valósak maradnak.