Bélbaktériumok és szerotonin: remény az IBS-ben szenvedőknek

A Cell Reports folyóiratban megjelent felfedezés

A Göteborgi Egyetem kutatócsoportja a svéd BioGaia vállalattal együttműködve két olyan baktériumot azonosított az emberi mikrobiomban, amelyek biológiailag aktív módon képesek szerotonint termelni: a Limosilactobacillus mucosae-t és a Ligilactobacillus ruminis-t. A Cell Reports folyóiratban publikált eredmények átalakíthatják az irritábilis bél szindróma (IBS) kezelését, amely a világ népességének 10-15%-át érinti.

A szerotonin, több mint egy boldogsághormon

Bár a szerotonint gyakran a hangulat szabályozásával hozzák összefüggésbe, ugyanolyan alapvető szerepet játszik az emésztés működésében is. Az emberi szervezet szerotoninjának több mint 90%-a a bélben termelődik, ahol a bélidegrendszeren – amelyet néha „második agynak” is neveznek – keresztül szabályozza az izomösszehúzódásokat és a bélmozgást.

Eddig tudtuk, hogy bizonyos specializált bélsejtek (az enterochromaffin sejtek) szintetizálják ezt a molekulát. A tanulmány újdonsága abban rejlik, hogy bebizonyították, hogy maguk a baktériumok is képesek erre a szintézisre, egymással együttműködve. L. mucosae biztosítja az 5-hidroxitriptofán dekarboxilezéséhez szükséges enzimet, amely a szerotonin prekurzora, míg a L. ruminis hozzájárul a folyamathoz.

L. mucosae hiány az IBS-ben szenvedő betegeknél

A tanulmány egyik legszembetűnőbb aspektusa az irritábilis bél szindrómában szenvedő betegekre vonatkozik. A székletük elemzése szignifikánsan alacsonyabb L. mucosae szintet mutatott ki az egészséges emberekhez képest – és éppen ez a baktérium rendelkezik a szerotonin szintéziséhez szükséges kulcsenzimmel.

Magnus Simrén professzor, a tanulmány társszerzője és a Sahlgrenska Akadémia funkcionális gyomor-bélrendszeri zavarok szakértője hangsúlyozza, hogy „ezek az eredmények azt mutatják, hogy bizonyos bélbaktériumok képesek bioaktív szerotonint termelni, és ezáltal fontos szerepet játszhatnak a bél egészségében”.

Meggyőző eredmények egérmodelleken

Elméleteik igazolására a kutatók kísérleteket végeztek axénikus (minden mikrobiomtól mentes) egereken, amelyek szerotoninhiányban szenvedtek. A két baktérium beadása a következőket eredményezte:

• A bél szerotoninszintjének mérhető növekedése;
• A vastagbél idegsejtjeinek megnövekedett sűrűsége;
• A béltranzitidő normalizálása, ezáltal a motilitási zavarok korrigálása.

„Lenyűgöző látni, hogy a bélbaktériumok képesek bioaktív jelzőmolekulákat termelni, amelyek befolyásolják az egészséget” – mondta Fredrik Bäckhed professzor, a tanulmány vezetője és a Göteborgi Egyetem molekuláris orvostudományi szakértője.

Ígéretes terápiás lehetőség

Az IBS, amely hasi fájdalommal, puffadással, hasmenéses és székrekedéses epizódokkal jár, gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat, és nehezen kezelhető. A jelenlegi megközelítések főként a tünetekre összpontosítanak, anélkül, hogy a mögöttes mechanizmusokat céloznák meg.

Ez a felfedezés utat nyit a mikrobiomon alapuló kezeléseknek – célzott probiotikumok vagy baktériumterápiák –, amelyek helyreállíthatják a bél szerotoninszintjét a hiányos betegeknél. Klinikai vizsgálatokra azonban szükség lesz, mielőtt bármilyen terápiás alkalmazásra kerülhetne sor az embereknél.

A Franciaországban, Belgiumban és Svájcban élő betegek milliói számára, akik ezzel a krónikus funkcionális zavarral élnek, ez a munka konkrét és tudományosan megalapozott reményt jelent.