EU-csúcs: Fico ultimátummal érkezik Brüsszelbe az olaj miatt

Brüsszel a viharos csúcs előtt

Az európai vezetők szerdán és csütörtökön, március 19-én és 20-án találkoznak az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján. A tárgyalóasztal túlterhelt lesz: a Barátság kőolajvezeték nem működik, a Kijevnek szánt milliárdos hitel a levegőben lóg, és egyre nagyobb a nyomás a védelmi kiadások masszív növelésére. Szlovákia számára ez lesz az egyik legfontosabb csúcstalálkozó az elmúlt években.

Két hónap orosz olaj nélkül

Szlovákia január vége óta orosz olajszállítás nélkül van. A Barátság kőolajvezeték, amely a Slovnaft finomítót látja el, leállt egy dróntámadás után, amely megrongálta a szivattyúállomást az ukrajnai Brody csomópont közelében. 2026. január 27. óta több mint két hónap telt el, és a működés helyreállítása továbbra is bizonytalan.

A Slovnaft jelenleg saját készleteiből, az állam stratégiai tartalékaiból és a tengeri úton, tankerekkel szállított olajból működik. A kiesés ellenére az üzemanyagárak Szlovákiában egyelőre alacsonyabbak, mint a szomszédos országokban – a szakértők ezt azonban inkább a globális piaci tényezőknek tulajdonítják, mint a válság valódi kezelésének.

Fico ultimátummal: nincs olaj, nincs hitel

Robert Fico miniszterelnök világos állásponttal érkezett a csúcstalálkozóra. Szlovákia továbbra is blokkolni fogja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós EU-hitel jóváhagyását, amíg Kijev nem állítja helyre az orosz olaj tranzitját. Fico az Európai Tanács elnökével, António Costával folytatott telefonbeszélgetésében hangsúlyozta, hogy „az EU nem helyezheti Ukrajna érdekeit a tagállamok érdekei elé”, és emlékeztetett arra, hogy Szlovákiának 2027 végéig szerződéses joga van az orosz olaj tranzitjára.

A csúcstalálkozó előtt Fico arra figyelmeztetett, hogy „fiasco”-ra számít – nincs konkrét megoldás a szlovák háztartások és az ipar energiaárainak csökkentésére. Hasonló álláspontot képvisel Magyarország is, amely szintén blokkolja a hitelt.

Beleuntak a kilátástalan helyzetbe

Az Európai Bizottság megpróbálta áttörni a patthelyzetet. Ursula von der Leyen elnök és Costa levelet küldött Zelenszkijnek, amelyben az EU technikai és pénzügyi segítséget ajánlott a kőolajvezeték javításához. Kijev elvileg elfogadta az ajánlatot, de feltételt szabott: a javítás körülbelül hat hét munkát igényel, és biztonsági garanciák nélkül nem valósítható meg.

Az ukrán fél ugyanakkor régóta elutasítja a sérült infrastruktúra független műszaki ellenőrzését. Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter megerősítette, hogy Kijev „nem engedélyezi az ilyen látogatásokat”. A cseh közvetítői kezdeményezés is kudarcot vallott.

ReArm Europe és a nyomás a szlovák költségvetésre

Az energiaválsággal párhuzamosan a csúcstalálkozó a védelemmel is foglalkozik. A ReArm Europe program a védelmi kiadásoknak a GDP minimum 3%-ára történő növelését követeli meg. Szlovákia számára, amely régóta elmarad a NATO-n belüli 2%-os GDP-célkitűzéstől, ez alapvető kihívást jelent a közpénzügyek számára. Az Európai Parlament adatai szerint az EU-országok védelmi kiadásai 2024-ben átlagosan a GDP 1,9%-ára nőttek, de ezt a tendenciát jelentősen fel kell gyorsítani.

A csúcstalálkozó foglalkozik majd az EU közös álláspontjával a közel-keleti helyzettel kapcsolatban is, amely közvetlen hatással van a globális olajárakra – és ezáltal a szlovák benzinkutakra is.

Mi hozhat eredményt?

Diplomáciai források lehetséges kompromisszumra utalnak: Szlovákia és Magyarország feloldaná a Kijevnek szánt hitel blokkolását az olajtranzit helyreállításának garanciájáért cserébe, vagy a kőolajvezeték javításának európai alapokból történő finanszírozásának ígéretéért. Zelenszkij nyilatkozatai arra utalnak, hogy Kijev elvileg nem ellenzi a javítást – a kérdés a határidő és a biztonsági feltételek maradnak.

A szlovák háztartások és az ipar számára a közvetlen energiabiztonság a tét a következő hónapokra. A márciusi csúcstalálkozó eredményei megmutatják, hogy Brüsszel képes-e összekapcsolni Kijev és Pozsony érdekeit – vagy elmélyül-e a válság.