Bundestag-választás: Fej-fej mellett a CDU/CSU és az AfD

Történelmi fej-fej melletti verseny

Ritkán volt olyan izgalmas és nehezen megjósolható egy Bundestag-választás, mint a holnapi, február 23-i. A nagy intézetek legutóbbi felmérései egy olyan képet festenek, amelyet Németország évtizedek óta nem látott: a CDU/CSU és az AfD között mindössze egy-két százalékpont a különbség. A közvélemény-kutató intézettől függően a CDU/CSU 25-27 százalékon áll, az AfD 24-27 százalékon – statisztikailag holtverseny. Az SPD 14-16 százalékkal a harmadik helyen áll, a Zöldek 11-13 százalékot érnek el. Az FDP 3-4 százalékkal a döntő ötszázalékos küszöb alatt marad.

A tűzfal – repedés a választások előtt

Az utolsó választási hetek meghatározó témája az úgynevezett tűzfal volt: Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje az AfD szavazataival fogadtatott el egy migrációs indítványt a Bundestagban – ez a tabudöntés a politikai palettán mindenhol felháborodást váltott ki. Még Angela Merkel volt kancellár is ritka nyilvános megszólalásában kritizálta, hogy Merz ezzel „először tudatosan tett lehetővé többséget az AfD szavazataival”. Az eset bizalmatlanságot szított az SPD-nél és a Zöldeknél – a lehetséges koalíciós partnereknél –, és további lendületet adott az AfD-nek, ami a közvélemény-kutatásokban is láthatóvá vált.

„A tűzfalnak állnia kell” – ez a követelés kísérte végig a teljes választási kampányt, de a Bundestagban történtek komolyan csorbították a tartalmát.

A koalíciós kérdés: Matematikai rejtély

A választások kimenetelétől függetlenül Friedrich Merz nehéz koalíciós póker előtt áll. Minden bevett párt – SPD, Zöldek, FDP, Baloldal és BSW – kategorikusan kizárja az együttműködést az AfD-vel. Ez azt jelenti, hogy még ha az AfD holnap a legerősebb erővé is válna, kormányképtelen maradna.

Merz számára számításilag két reális forgatókönyv adódik:

• Nagykoalíció (CDU/CSU + SPD): A mintegy 40 százalékos együttes eredménnyel ez a szövetség matematikailag éppenhogy lehetséges lenne, de meggyengült. Az SPD a történelmi mélyrepülés után az identitásáért küzd, és az SPD képviselői nyilvánosan megvonták a bizalmukat Merztől.
• Hármas szövetség (CDU/CSU + SPD + Zöldek): Egy hármas koalíció kényelmes többséget szerezne, de tartalmilag kényes – Markus Söder CSU-elnök a választási kampányban többször is kizárta a kormányzást a Zöldekkel.

Kis pártok a mérleg nyelve

A kis pártok szereplése döntően befolyásolhatja az eredményt. Ha az FDP mégis átlépi az ötszázalékos küszöböt, megnyílik egy polgári szövetség a CDU/CSU, az SPD és az FDP között – a Zöldek nélkül. Ha ismét elbukik, szűkül a mozgástér. A YouGov szerint a választók mintegy egyharmada még nem döntött véglegesen – ami tovább bizonytalanítja az előrejelzéseket.

Történelmi dimenzió

Ami holnap biztos: az AfD minden idők legjobb Bundestag-választási eredményét fogja elérni. A közvélemény-kutatások szerint leválthatja az SPD-t a második legerősebb erőként – ez földcsuszamlás a német pártrendszerben. Ugyanakkor a lakosság mintegy 74-76 százaléka egyértelmű jelzést küld: nem akarnak koalíciót az AfD-vel. Németország hosszú éjszakai eredményvárás előtt áll – és valószínűleg még hosszabb koalíciós tárgyalások előtt.