Cseh kutatók a Science folyóiratban tárták fel a szamárköhögés titkait

Molekuláris horog, amely száz éve rögzítve van

Több mint száz évvel a Bordetella pertussis baktérium felfedezése után rejtély maradt, hogy a szamárköhögés kórokozója pontosan hogyan képes szilárdan megtelepedni az emberi légutakban. Ezt a kulcsfontosságú mechanizmust most egy nemzetközi kutatócsoport tárta fel, amelyben a Cseh Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézetének kutatói játszottak alapvető szerepet. A tanulmány eredményeit 2026 februárjában publikálták a rangos Science tudományos folyóiratban.

Az FhaB protein mint molekuláris kapaszkodó

A felfedezés központi alakja a filamentózus hemagglutinin (FhaB) protein – a Bordetella pertussis baktérium legnagyobb adhézinje. Évtizedekig a kutatók a protein rövidebb, úgynevezett „érett” fragmentumára összpontosítottak, és feltételezték, hogy a molekula teljes hossza nem játszik kulcsszerepet. Az új tanulmány kimutatta, hogy tévedtek.

A kutatók bebizonyították, hogy az FhaB tartalmaz egy C-terminális domént (FhaB-CT), amely közvetlenül a légúti sejtekbe jut, és ott a csillószőrös sejtek mikrotubulusaihoz kötődik. A baktérium először a csillók csúcsára tapad, majd az FhaB segítségével „lemegy” egészen a csillószőrös hám alapjáig – olyan helyekre, ahol védve van a légutak természetes tisztító mechanizmusától, az úgynevezett mukociliáris eszkalátortól.

„Hosszú ideig nem volt világos, hogyan tapadnak a baktériumok a légúti sejtekhez. Most már tudjuk, hogy az FhaB-t használják molekuláris kapaszkodóként” – írta le a mechanizmust Michael Costello, a UC Santa Barbara munkatársa, a tanulmány társszerzője.

A cseh kutatók kulcsszerepe

A kutatásban részt vett Peter Šebo, Ladislav Bumba, Jana Holubová, Abdul Samad és Ondřej Staněk a prágai AV ČR Mikrobiológiai Intézetéből. A cseh csoport, amely a bordetella patogének kutatásában a világ élvonalába tartozik, elsősorban a protein domének funkcionális elemzéséhez és az emberi orrhámsejtekkel végzett kísérletekhez járult hozzá. A tanulmány a Santa Barbarai Kaliforniai Egyetem Christopher Hayes vezette csapatával és az UC Irvine kutatóival folytatott szoros együttműködés eredménye.

Közvetlen hatás a vakcinák és terápiás szerek fejlesztésére

A felfedezésnek alapvető gyakorlati következményei vannak. A mai szamárköhögés elleni vakcinák nem az FhaB-CT domént célozzák – az új megállapítások azt mutatják, hogy éppen ez a protein terület kulcsfontosságú a fertőzéshez, és egyben a baktérium potenciálisan sebezhető pontja. Az FhaB-CT mikrotubulusokhoz való kötődésének blokkolása a következőket eredményezheti:

• megakadályozza a baktérium megtelepedését a légutakban,
• alapot szolgálhat a új generációs, hosszabb hatású vakcinákhoz,
• inspirálhatja olyan antiinfektív szerek kifejlesztését, amelyek a baktériumok elpusztítása helyett egyszerűen megakadályozzák a megtelepedésüket.

A szamárköhögés visszatér – globálisan és Csehországban is

A kutatás abban a pillanatban érkezik, amikor a WHO riasztó szamárköhögés-visszatérést regisztrál. 2024-ben világszerte közel 977 000 esetet jelentettek – körülbelül hatszor annyit, mint 2023-ban. A növekedés a magasan átoltott országokat is érinti: Európában több mint 296 000 esetet, az Egyesült Államokban pedig több mint 35 000 esetet regisztráltak. A szakértők figyelmeztetnek a waning immunity-re – a meglévő vakcinák gyengülő védelmére – és a betegség idősebb korcsoportok felé történő eltolódására.

Éppen ebben az összefüggésben nyer különös sürgősséget a prágai felfedezés: a fertőzés molekuláris alapjának megértése az első lépés a baktérium megállításához, mielőtt az egyáltalán megtelepedne a gazdaszervezetben.

Következtetés: áttörés száz év után

A Science-ben megjelent publikáció megerősíti, hogy a cseh mikrobiológia a világ élvonalába tartozik. Az FhaB-CT funkciójának feltárása átírja a Bordetella pertussis fertőzés tankönyvi képét, és valós utat nyit a hatékonyabb védekezéshez egy olyan betegség ellen, amely a 21. században is évente több százezer súlyos megbetegedést okoz.