Fico figyelmeztet: az EU története legsúlyosabb válságát éli át

A miniszterelnök támadja az Unió irányvonalát

Robert Fico miniszterelnök 2026. február 17-én a „Doma 26 – Miért otthon, miért Szlovákia, miért most?” című, a megfizethető bérlakásokról szóló nemzetközi konferencián Bratislava-ban kijelentette, hogy az Európai Unió a létezésének legmélyebb válságát éli át. Fico szerint ez nem csak a gazdasági teljesítményt érinti, hanem elsősorban a vezetők és a kontinens jövőjére vonatkozó stratégiai vízió hiányát is.

„Az Európai Unió még soha nem volt olyan válságban, mint most” – mondta Fico, és figyelmeztetett, hogy ha az európai országok továbbra is versenyeznek azokkal a régiókkal, amelyek „15-20 évvel előttük járnak”, akkor Európa „kulturális múzeummá” válhat.

Az energetika mint kulcsfontosságú probléma

Fico kritikája azon érvekre támaszkodott, amelyeket már az év eleje óta ismételget. Még február 12-én, mielőtt elrepült az EU informális versenyképességi csúcstalálkozójára a belgiumi Alden Biesen kastélyba, „katasztrofálisnak” minősítette az európai gazdaság állapotát. Szerinte a fő bűnösök a „érthetetlen éghajlati és ideológiai célok”, amelyek az energiaárak drámai emelkedéséhez vezettek.

„Ha idén nem teszünk semmit, elsősorban az áramárakkal kapcsolatban, Európa csak egy kulturális múzeummá válik, amelyet a gazdag kínaiak látogatnak majd” – mondta a miniszterelnök. A rendelkezésre álló adatok szerint az energiaárak Európában körülbelül kétszer magasabbak, mint az Egyesült Államokban és Kínában, ami jelentősen hátrányos helyzetbe hozza az európai ipart.

Fico régóta kritizálja a orosz olajtól és gáztól való elfordulást is. A szlovák kormány az Európai Bizottságnak a 2027 novemberétől érvényes orosz gázimport-tilalmat előíró rendeletét az Európai Bíróság előtt kívánja megtámadni, a miniszterelnök pedig az orosz forrásoktól való elszakadást „energetikai öngyilkosságnak” nevezi.

A lakhatás luxussá vált

A pozsonyi konferencia elsősorban a szlovákiai lakhatási válságra összpontosított. Fico megállapította, hogy „a hétköznapi lakhatás luxussá vált”, és a piac ebben a területen kudarcot vallott. 2025-ben az ingatlanárak további 12 százalékkal emelkedtek, és a miniszterelnök szerint egy lakás vásárlása Pozsonyban egy átlagpolgár számára gazdaságilag irracionális.

A kormány megoldásként egy államilag támogatott bérlakás-rendszert szorgalmaz, amelyet az újonnan létrehozott Államilag Támogatott Bérlakás Ügynökség (AŠPNB) valósít meg, amely négy befektetési partnerrel kötött szerződést. 2026-ban több mint 200 millió eurót kellene mozgósítani és mintegy 1800 bérlakás építését támogatni.

Brüsszel visszafogottan reagál

Fico nyilatkozata az EU válságáról nem maradt válasz nélkül. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a belgiumi csúcstalálkozón elismerte a magas energiaárak problémáját, de azt az energiahálózatok elégtelen összekapcsoltságának és a fosszilis tüzelőanyagoktól való folyamatos függőségnek tulajdonítja. Stratégiája egy jobb infrastruktúrával és integrált energiapiaccal rendelkező „energiaunió” létrehozását irányozza elő.

Fico retorikája azonban itthon is bírálatokat vált ki. Ellenzői rámutatnak, hogy az olcsó orosz olaj és gáz állításai mítoszok – a vásárlóerő figyelembevételével a szlovák vállalkozások Európában az egyik legmagasabb áron vásárolnak gázt. Az a kérdés, hogy a megoldás a visszatérés az orosz forrásokhoz vagy éppen ellenkezőleg, a gyors diverzifikáció, továbbra is az egyik legfontosabb politikai téma Szlovákiában és az egész Unióban.