Fico Kijevbe repül: a Barátság kőolajvezetékről tárgyal

Robert Fico szlovák miniszterelnök megerősítette, hogy elfogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívását, és Kijevbe látogat – vagy március 6-án, vagy 9-én, 2026-ban. Az asztalon egyetlen napirendi pont lesz: az orosz kőolaj tranzitjának újraindítása az ukrán Barátság (Druzsba) vezetékhálózaton keresztül, amely a szlovákiai és magyarországi finomítókat látja el. Fico számára ez lenne az első útja az ukrán fővárosba az orosz invázió kezdete óta.

Január óta tartó kiesés

A kőolaj 2026 január vége óta nem folyik a Barátság vezetéken keresztül Ukrajnából Szlovákiába és Magyarországra. Kijev szerint ennek oka az ukrán kőolajvezeték-infrastruktúra elleni orosz támadás volt, és az egész helyzetet vis maior-nak minősítette. Fico nem ért egyet ezzel az értelmezéssel – szerinte a szlovák hírszerző szolgálat megerősíti, hogy a vezeték működőképes, és Kijev szándékosan blokkolja a tranzitot. A miniszterelnök figyelmeztetett az infrastruktúra szándékos károsításának lehetőségére is, és a Nord Stream gázvezetékek felrobbanásához hasonlította a fenyegetést. Az ukrán tisztviselők időközben többször is elhalasztották a szállítások újraindításának határidejét – legutóbb március 4-re tűzték ki.

Az áram mint megtorló eszköz

Pozsony megtorló intézkedésekhez folyamodott. Fico ultimátuma után Szlovákia február 23-án leállította a vészhelyzeti áramszolgáltatást Ukrajnának. „Akkor segítünk nektek, ha újra folyik hozzánk a kőolaj” – üzente a miniszterelnök Kijevnek. Elemzők rámutatnak, hogy csak a vészhelyzetekre szánt tartalékokat állították le, nem a szokásos kereskedelmi forgalmat – az áram továbbra is áramlik az országok között. Ennek ellenére a lépés szimbolikus súlya jelentős: 2025-ben Szlovákia az Ukrajnába irányuló teljes áramimport mintegy 21%-át fedezte, ezzel Magyarország után a második legnagyobb szállító volt.

Szankciók és hitel veszélyben

A vita gyorsan túllépte a kétoldalú szintet, és európai szintre került. Szlovákia és Magyarország közösen blokkolta az EU Oroszország elleni 20. szankciós csomagját, amelyet Brüsszel szimbolikusan az orosz invázió negyedik évfordulóján akart elfogadni. Magyarország emellett visszatartja a Kijevnek szánt 90 milliárd eurós európai hitel előlegét, amíg a kőolajszállítás újra nem indul. Fico és Orbán Viktor magyar miniszterelnök javasolta egy közös szakértői ellenőrző bizottság létrehozását az EU tagállamainak és az Európai Bizottságnak a védnöksége alatt, amely közvetlenül a helyszínen felmérné a kőolajvezeték tényleges állapotát. Zelenszkij egyelőre nem egyezett bele az ellenőrzésbe.

A találkozó feltételei

Zelenszkij hivatala két konkrét időpontot – március 6-át vagy 9-ét – ajánlott fel Ficonak, közvetlenül az ukrán fővárosban. Fico eredetileg egy EU-tagállam területén preferálta a találkozót; Zelenszkij ezt azzal utasította el, hogy a Barátság kőolajvezeték Ukrajnában található, és a határain kívüli tárgyalás nem lenne helyénvaló. Kijev ezzel egyértelművé tette, hogy az ukrán infrastruktúráról szóló tárgyalásoknak ukrán földön kell zajlaniuk.

Reakciók otthon

Fico kőolajvezetékkel kapcsolatos politikája éles kritikát vált ki a hazai színtéren. Michal Šimečka, az ellenzéki Progresszív Szlovákia vezetője hazaárulással határos lépésnek nevezte a vészhelyzeti áramszolgáltatás leállítását. A kormány elutasítja ezeket a kifogásokat, és Fico ragaszkodik ahhoz, hogy a hatályos uniós megállapodásokkal összhangban védi a szlovák gazdasági érdekeket, amelyek garantálják Szlovákia számára a csővezetéken szállított orosz kőolajra vonatkozó szankciók alóli mentességet.

Mi a tét Szlovákia számára

A Barátság kőolajvezeték a Slovnaft finomítót látja el – a szlovák energiagazdálkodás kulcsfontosságú elemét. A tranzit minden kiesése megdrágítja az alternatív importot, és közvetlenül tükröződik az üzemanyagárakban a szlovák benzinkutakon. Az ország függősége ettől a folyosótól a gazdaságilag legsebezhetőbb résztvevők közé sorolja abban a vitában, amelyben az energiabiztonság, a geopolitika és az európai szolidaritás folyamatosan összefonódik.