Fico leállította az áramszállítást Ukrajnába: harc a Barátság kőolajvezetékért

Ultimátum és annak teljesítése

Robert Fico szlovák miniszterelnök ma személyesen látogatott el a Szlovák Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerhez (SEPS), és kérte a nemzeti hálózat üzemeltetőjét, hogy állítsa le a sürgősségi áramszállítást Ukrajnába. Kijev elutasította az orosz kőolaj tranzitjának helyreállítását a sérült Barátság kőolajvezetéken keresztül, annak ellenére, hogy Fico a hétvégén ultimátumot adott, a szlovák fél pedig a szállítások leállításával reagált.

Mi előzte meg a leállítást

Az orosz kőolajszállítás a Barátság vezetéken keresztül január 27-én szakadt meg, miután Ukrajna bejelentette, hogy egy orosz drón csapást mért a kőolajvezeték infrastruktúrájára az ország nyugati részén. Szlovákia és Magyarország – az egyetlen két EU-s ország, amely továbbra is nagymértékben függ az orosz kőolajtól – azonnal energia-vészhelyzetet hirdetett, és a stratégiai tartalékokhoz nyúlt.

A hétvégén Fico nyilvános ultimátumot adott: ha Ukrajna hétfőig nem állítja helyre a kőolajszállítást, Szlovákia leállítja a sürgősségi áramszállítást.

„2026 januárjában ezek a sürgősségi áramszállítások kétszer akkorák voltak, mint 2025 egész évében”

– mondta a miniszterelnök a közösségi médiában közzétett videóban. Kijev elutasította az ultimátumot, és politikai nyomásgyakorlásnak minősítette azt.

Szlovákia mint kulcsfontosságú szállító

Szlovákia 2026 januárjában az Ukrajna legnagyobb áramszállítójává vált az európai országok közül, az összes import akár 18 százalékát fedezve. Ez a szerep még fontosabb az ukrán energetikai infrastruktúra orosz támadások általi szisztematikus pusztításának kontextusában. A sürgősségi szállítások leállításával Szlovákia egyértelmű üzenetet küld Kijevnek: az energetikai szolidaritásnak is vannak határai.

Kijev: zsarolás és provokáció

Az ukrán külügyminisztérium „ultimátumoknak és zsarolásnak” minősítette Szlovákia és Magyarország lépéseit, és kijelentette, hogy mindkét ország „az agresszor malmára hajtja a vizet”. Kijev egyúttal alternatív útvonalakat javasolt a kőolajimportra – például az Odessza–Brodi kőolajvezetéken vagy tengeri úton keresztül –, amíg a sérült infrastruktúra javítása zajlik. Az ukrán fél szerint a javítások aktívan folynak, és a károkról Szlovákiát és Magyarországot is tájékoztatták.

Magyarország fokozza a nyomást az EU-ra

Fico szövetségese ebben a vitában Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja az EU 90 milliárd eurós hitelét Ukrajnának. „Amíg Ukrajna blokkolja a Barátságot, Magyarország blokkolja a háborús hitelt” – jelentette ki Orbán. Budapest és Pozsony összehangolt eljárása megnehezíti az EU szolidaritását Kijevvel, és éles kritikát vált ki Brüsszelben.

Éles kritika otthon

Szlovákiában Fico lépése felháborodást váltott ki. A Progresszív Szlovákia ellenzéki vezetője, Michal Šimečka „szégyenletesnek” nevezte a döntést, és bejelentette, hogy személyesen felkeresi az ukrán nagykövetséget. Ivan Korčok volt külügyminiszter cinizmusról beszélt, és arra figyelmeztetett, hogy az orosz agresszióval szembenéző országot fenyegetni elfogadhatatlan. Šimečka megjegyezte, hogy a szomszédos államok viszonylag könnyen pótolhatják a szlovák áramexportot, ami gyengíti az ultimátum valós hatását.

Négy év feszültség a háttérben

A vita az ukrajnai háború négy éve és a Fico kormánya és Kijev közötti hosszú távú diplomáciai feszültség hátterében zajlik. Fico többször bírálta az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, béketárgyalásokat követel, és azt állítja, hogy Szlovákia évente 500 millió eurós kárt szenvedett az orosz gáz tranzitjának megszűnése után. Fico és Orbán lépései mély szakadékot tárnak fel az EU-ban: míg a tagállamok többsége támogatja Kijevet, egyes országok az energetikai függőséget használják diplomáciai eszközként – és ez a vita megmutatja, hogy ennek a stratégiának közvetlen következményei vannak az ukrajnai civilekre nézve.