Franciaország 2026: Történelmi mértékben nő a védelmi költségvetés

Nagy harcok árán kiharcolt költségvetés

Sébastien Lecornu miniszterelnök 2026. február 2-án jelentős politikai akadályt hárított el: a francia parlament véglegesen elfogadta a 2026-os állami költségvetést, miután elutasította a La France Insoumise (LFI) és a Rassemblement National (RN) által benyújtott bizalmatlansági indítványokat. A Lecornu által „a parlamenti kompromisszum eredményének, amely minden csoport módosításait tartalmazza” nevezett szöveg a katonai kiadások példátlan növekedését szentesíti.

Az út tele volt akadályokkal. A Nemzetgyűlésben meglévő relatív többség által szorongatott miniszterelnöknek aktiválnia kellett a 49.3-as cikket, hogy kikényszerítse a szöveg elfogadását, ami azonnal két bizalmatlansági indítvány benyújtását váltotta ki. Az LFI és a PS-en kívüli baloldali szövetségesei által benyújtott indítvány 260 szavazatot kapott – szemben a kormány megdöntéséhez szükséges 289-cel. Az RN indítványa mindössze 135 támogatót szerzett. A szocialisták döntő tartózkodása, akik úgy ítélték meg, hogy lényeges javulásokat értek el, megvédte a végrehajtó hatalmat.

57 milliárd euró a hadseregeknek

A költségvetés lényege katonai. A Védelmi misszió +6,7 milliárd euróval többet kap 2025-höz képest, így a teljes keret 57,1 milliárd euróra emelkedik a nyugdíjak nélkül – ami 13%-os növekedés. Ez a növekedés meghaladja a 2024–2030-as katonai programozási törvény (LPM) által eredetileg előirányzottakat: a LPM-ben szereplő 3,2 milliárd euróhoz további 3,5 milliárd euró hitel társul, ami a geopolitikai sürgősség tükröződése.

2017 óta a védelmi kiadások csaknem megduplázódtak, 32,7 milliárd euróról 57,1 milliárd euróra emelkedtek. A 2026–2030 közötti időszakban az Emmanuel Macron által ígért további erőfeszítés eléri a 36 milliárd eurót, az LPM felgyorsított felülvizsgálatának keretében, amelyet a kormány 2026 elején terjeszt a parlament elé.

Működési prioritások: lőszer, drónok, légvédelmi pajzs

A 2026-os költségvetés a fegyveres erők minisztériuma által azonosított nyolc azonnali működési kihívásra összpontosít:

• Lőszer: komplex rakéták, lövedékek és kis kaliberű fegyverek készleteinek feltöltése, több mint félmilliárd euró értékű további megrendeléssel.
• Drónok: egy tömegtermelő ipari ágazat létrehozása, 150 millió eurós támogatással.
• Égbolt védelme: radarok és zavarók beszerzése az ellenséges drónok fenyegetésének elhárítására.

Franciaország az európai fegyverkezési versenyben

Párizs nincs egyedül ezen az úton. A 2025 júniusában Hágában tartott NATO-csúcstalálkozón a 32 szövetséges elfogadta azt a célt, hogy 2035-re GDP-jük 5%-át fordítsák védelemre. Németország, amely 88,5 milliárd dolláros védelmi költségvetést szabadított fel 2026-ra – ami közel a duplája a francia erőfeszítésnek –, 2029-re a GDP 3,5%-os célját tűzte ki.

Ez a kontinentális dinamika többféle nyomásra válaszol: az Európa keleti határán tapasztalható tartós instabilitás, az amerikai követelmények a tehermegosztás terén a Szövetségen belül, és a stratégiai ellátási területeken tapasztalható feszültségek, amelyek megzavarják az európai gazdaságokat. Franciaország, amely 10,1%-kal járul hozzá a NATO katonai működési költségvetéséhez, meg kívánja szilárdítani vezető katonai hatalmi szerepét a kontinensen.

Politikai és fiskális tét

A védelmi erőfeszítés nem marad költségvetési következmények nélkül. A 2026-os költségvetés különösen ideiglenes különadót ír elő a nagyvállalatokra, ami a liberális ellenzék egy részének vitatott intézkedése. Lecornu számára a szöveg elfogadása politikai győzelem a tavaszi önkormányzati választások előtt, és megerősíti egy olyan kormány stratégiai irányvonalát, amely a katonai hitelességre épít, hogy súlya legyen az európai és nemzetközi tárgyalásokon.