Macron bővíti nukleáris arzenálját és európai hadgyakorlatokra hív

Emmanuel Macron francia elnök hétfőn bemutatta országa nukleáris stratégiájának alapvető változását – az első nukleáris robbanófej-szám növelését 1992 óta, és azt a tervet, hogy nyolc európai szövetségest von be közös hadgyakorlatokba. A lépés az amerikai garanciák megbízhatóságával kapcsolatos növekvő bizonytalanság idején érkezik Európa számára.

Az első arzenálnövelés három évtizede

Macron kulcsfontosságú beszédében kijelentette: „Garantálnom kell a nemzetnek, hogy nukleáris elrettentésünk – a jövőben is – abszolút hiteles marad.” Franciaország eddig 300 alatti robbanófej-számú arzenált tartott fenn. A pontos számot ezentúl nem hozzák nyilvánosságra – az elnök elrendelte a fegyverek számának átlátható bejelentésének gyakorlatának megszüntetését, ami eltérést jelent a hosszú évek óta tartó politikától.

A robbanófejek számának növelése mellett Franciaország a hordozóeszközöket is korszerűsíti. Bevezeti az M51.3 rakétákat, a korszerűsített harci robbanófejeket, és hiperszonikus stratégiai rakétát fejleszt a harci repülőgépekhez. 2036-ra üzembe kell helyezni az ötödik nukleáris tengeralattjárót, az „Invincible”-t.

Nyolc ország egy új biztonsági keretben

Macron nyolc európai államot javasolt bevonni egy „előretolt elrettentésnek” (forward deterrence) nevezett keretbe: Németországot, Nagy-Britanniát, Lengyelországot, Hollandiát, Belgiumot, Görögországot, Svédországot és Dániát. Ezek az országok befogadhatják a francia stratégiai légierőt, és részt vehetnek közös hadgyakorlatokon, ami Macron szerint megnehezíti a potenciális ellenfelek számításait.

Macron és Friedrich Merz német kancellár közös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint a két ország már idén elmélyíti az integrációt az elrettentés területén – beleértve a német konvencionális részvételt a francia nukleáris hadgyakorlatokon és a stratégiai létesítmények közös látogatásait.

A francia elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a lehetséges nukleáris támadásról szóló döntés kizárólag az ő kezében marad: „Nem lesz megosztás a végső döntésben, annak tervezésében vagy végrehajtásában sem.”

„Csak akkor leszünk szabadok, ha félnek tőlünk”

Macron döntését egy filozófiai hangzású jelszóra alapozta: „Ahhoz, hogy szabadok legyünk, félelmet kell keltenünk.” A leszerelési szervezetek bírálják ezt a lépést, mivel az ellentétes a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéssel (NPT), és figyelmeztetnek a lehetséges orosz eszkalációra. A kritikusok arra is rámutatnak, hogy Macron mandátuma a végéhez közeledik, ami kérdéseket vet fel a kezdeményezés hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban.

Európa amerikai nukleáris esernyő nélkül?

A stratégiai változás közvetlenül reagál Donald Trump amerikai elnök kormányzatának ismételt jelzéseire, miszerint az Egyesült Államok kötelezettségei Európa felé nem feltétlenek. Az európai országok egyre intenzívebben vitatják meg a Washingtontól független saját biztonsági architektúrájukat.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök üdvözölte a kezdeményezést: „Barátainkkal közösen fegyverkezünk fel, hogy ellenségeinknek soha ne legyen bátorságuk megtámadni minket.” Szlovákia egyelőre nem szerepel a meghívott országok között, de az európai nukleáris tetőről szóló vita minket is érint – Szlovákia Ukrajnával határos, és a geopolitikai feszültség frontvonalában lévő NATO-tag.

Macron kezdeményezése azt sugallja, hogy Európa egy új korszakba lép, amelyben a biztonsági garanciákat egyre inkább magának kell biztosítania – mindazokkal a politikai, stratégiai és erkölcsi kérdésekkel, amelyeket ez magával hoz.