Válság a Hormuzi-szorosban: Szlovákia dráguló üzemanyagokkal néz szembe

Háború bénítja a Hormuzi-szorost

Az amerikai és izraeli Irán elleni támadások az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb válságát idézték elő a globális energiapiacon. A Hormuzi-szoros – az Irán és Omán közötti szűk tengeri folyosó, amelyen keresztül a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgázkereskedelmének mintegy 20 százaléka halad át – de facto blokád alatt van. A tankerek a szoros bejáratánál vesztegelnek, a biztosítótársaságok elutasítják a kockázatok fedezését, és a legtöbb szállítmányozási vállalat felfüggesztette tevékenységét. A rendelkezésre álló információk szerint több mint 150 tanker rekedt a szoros közelében.

A Brent nyersolaj, a globális árbenchmark, több mint kilenc százalékkal, hordónként közel 80 dollárra emelkedett. Az európai határidős dízelolaj-szerződések még jelentősebb ugrást mutattak – akár 23 százalékkal, kétéves csúcsra, ami közvetlenül befolyásolja az üzemanyagárakat az európai benzinkutakon, beleértve Szlovákiát is.

Szlovákia energetikai csapdában

Szlovákia különösen kiszolgáltatott helyzetben van. Az ország történelmileg függ a kőolajimporttól, amelynek elsődleges ellátási útvonala a Barátság kőolajvezeték volt Oroszországból. Ez a csatorna az ukrajnai háború kitörése óta jelentősen korlátozott, ami azt jelenti, hogy Szlovákiának alternatív forrásokat kellett keresnie – beleértve a közel-keleti szállítmányokat is.

Marek Eštok elemző arra figyelmeztetett, hogy az egyidejű fenyegetés – a lezárt Hormuzi-szoros és a problémás Barátság vezeték – Szlovákiát „energetikai csapdába" sodorja. A Pravda napilap szerint Szlovákia olyan helyzetben van, amikor egyidejűleg két fő irányból is korlátozott az ellátása – ami példátlan kihívást jelent az ország energiabiztonsága szempontjából.

Az árak a benzinkutakon több tíz centtel emelkedhetnek

Lukáš Kovanda, a Trinity Bank elemzője becslése szerint a jelenlegi helyzet alakulása mellett az üzemanyagárak Szlovákiában literenként körülbelül 20-30 centtel emelkedhetnek. A Hormuzi-szoros hosszú távú lezárása és a további eszkaláció esetén az áremelkedés akár két euró is lehet literenként – ami alapvető hatással lenne nemcsak a háztartásokra, hanem az egész gazdaságra, beleértve a logisztikát, a mezőgazdaságot és a termelést is.

A Barclays és az UBS globális bankok elemzői arra figyelmeztetnek, hogy a Brent kőolaj ára áttörheti a hordónkénti 100 dolláros határt, ha a helyzet a szorosban nem nyugszik meg. Az UBS még azt sem zárta ki, hogy a kőolaj ára hordónként 120 dollár fölé emelkedik.

A gáz drámai drágulása is fenyeget

A válság nemcsak a kőolajat érinti. A Hormuzi-szoroson keresztül halad át a globális cseppfolyósított földgáz (LNG) export 20 százaléka is, főként Katarból. Az európai országok, köztük Szlovákia, amelyek az elmúlt években jelentősen növelték az LNG importot az orosz gáz helyettesítésére, így kettős árnyomásnak vannak kitéve.

A Pravda által idézett elemzők szerint nem zárható ki a gázárak 130 százalékos emelkedése a szállítási útvonal hosszú távú elzárása esetén. Az európai gáztárolók ugyan elfogadható szinten vannak feltöltve, de egy hosszú távú kiesés újabb ársokkot okozna a háztartásoknak és az iparnak egyaránt.

A kormány figyelemmel kíséri a helyzetet

A szlovák kormány és az energiaszolgáltató vállalatok figyelemmel kísérik a fejleményeket, és az STVR szerint válságterveket készítenek a szoros hosszú távú lezárása esetére. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelezte, hogy kész felszabadítani a stratégiai kőolajtartalékokat, ha a helyzet úgy kívánja – de a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez csak ideiglenes megoldás.

A szlovák autósok és háztartások számára ez a következő napokban egyet jelent: a távoli Közel-Keleten kialakult válság nagyon gyorsan megjelenik a hétköznapi emberek pénztárcájában. Minél tovább lesz a Hormuzi-szoros működésképtelen, annál fájdalmasabbak lesznek a következmények Szlovákiában.