Merz Kínában: Airbus-üzlet és felhívás Oroszország felé

Airbus-nagyüzlet mint az első kézzelfogható eredmény

A pekingi és hangcsoui kétnapos tárgyalásokat követően Friedrich Merz német kancellár lezárta kínai látogatását – egy kézzelfogható gazdasági sikerrel: Kína ígéretet tett arra, hogy akár 120 Airbus-repülőgépet is vásárol. Az üzletet Merz közvetlenül Hszi Csin-ping államfővel és Li Csiang miniszterelnökkel folytatott pekingi találkozói után jelentette be. A modellsorozatra, a vételárra vagy a szállítási határidőkre vonatkozó konkrét részleteket nem közölt; egyelőre az is tisztázatlan maradt, hogy kötelező érvényű megrendelésekről vagy szándéknyilatkozatokról van-e szó. Az Airbus-megrendelés mellett több mint tíz további kereskedelmi megállapodást írtak alá, amelyekben mintegy 30 német vállalat vesz részt az autóipar, a vegyipar, a gépipar és a biogyógyszeripar területéről.

Rekord kereskedelmi deficit és a tisztességes játékszabályok követelése

Az erősen aszimmetrikus kereskedelmi mérleg a berlini és pekingi gazdaságpolitikai feszültségek középpontjában áll. Németország Kínával szembeni kereskedelmi hiánya legutóbb elérte a rekordot jelentő 89 milliárd eurót. Merz a kínai túlkapacitásokat és az állami támogatásokat tette felelőssé az egyensúlyhiányért a tárgyalásai során, és tisztességes versenyfeltételeket, valamint átlátható piaci hozzáférést követelt a német vállalatok számára Kínában. A fennálló feszültségek ellenére Kína továbbra is Németország legfontosabb kereskedelmi partnere – még az Egyesült Államok előtt is.

Felhívás Pekinghez: Használja ki befolyását Moszkvára

Az egyik geopolitikailag legkényesebb téma az ukrajnai háború volt. Merz felszólította Hszi Csin-pinget, hogy használja fel Kína jelentős befolyását Oroszországra a támadó háború befejezése érdekében. „Tudjuk, hogy a Kínából érkező jelzéseket Moszkvában nagyon komolyan veszik” – jelentette ki a kancellár a német kormány szerint. Ugyanakkor felszólította Pekinget, hogy ne szállítson kettős felhasználású termékeket – azaz olyan árukat, amelyek polgári és katonai célokra is felhasználhatók – Oroszországba. Nyugati becslések szerint az Oroszország fegyvergyártásához szükséges alkatrészek 80-90 százaléka, köztük a félvezető chipek, Kínán keresztül vagy kínai közvetítőkön keresztül jut el Oroszországba. Hszi a kínai állami média szerint elvileg a tárgyalások mellett foglalt állást, de kerülte Moszkva közvetlen bírálatát.

Tajvan: Csak békés megoldás elfogadható

Merz a Hszi-vel folytatott megbeszélésén a kényes Tajvan-kérdést is felvetette. A saját kormányzattal rendelkező sziget Kínával való esetleges újraegyesítésének kizárólag békés úton kell történnie – hangsúlyozta. Kína Tajvant államterülete részének tekinti, és elvileg nem zárja ki a katonai eszközök alkalmazását.

Hangcsou: Robotika és technológiai együttműködés

A második utazási napon Merz ellátogatott a hangcsoui technológiai központba, ahol többek között a Unitree Robotics robotgyártót tekintette meg – egy olyan vállalatot, amely humanoid robotjaival világszerte feltűnést kelt. Emellett a német Siemens Energy vállalatnál is program volt. A kancellárt egy magas rangú gazdasági delegáció kísérte, amelynek tagjai között volt a Volkswagen, a BMW és a Mercedes képviselője is.

Mérleg: Pragmatizmus a viharos időkben

Mindkét fél megállapodott abban, hogy még ebben az évben újraindítja a kétoldalú kormányzati konzultációkat – először 2023 óta. Merz számára az utazás egyensúlyozás volt: a gazdasági érdekek erősítése és a geopolitikai figyelmeztető jelek figyelmen kívül hagyása. A látogatás az ukrajnai orosz invázió negyedik évfordulójára esett – egy olyan dátumra, amely különösen nyilvánvalóvá tette a Moszkva-Peking tengely szimbolikus erejét. Egy olyan időszakban, amikor Donald Trump amerikai elnök protekcionizmusa megrázza a világgazdaságot, Németország új utakat keres kereskedelmi kapcsolatainak diverzifikálására – még akkor is, ha ez nehéz diplomáciai kompromisszumokat követel.