Miért szökik fel a vastagbélrák előfordulása az 50 év alatti felnőtteknél?

Generációs eltolódás egykor "idős" betegségnél

A vastagbélrákot sokáig időskori betegségnek tartották – olyasminek, ami miatt 65 évesen kell aggódni, nem 35 évesen. Ez a kép drámaian megváltozott. Ma a vastagbélrák az első számú halálok az 50 év alatti felnőttek körében az Egyesült Államokban, megelőzve a mellrákot, a prosztatarákot és más, a fiatalabb korcsoportokban történelmileg domináns gyilkosokat.

A számok sokatmondóak. A 20 és 49 év közötti felnőttek vastagbélrák-rátája az 1990-es évek vége óta körülbelül évente 3%-kal emelkedik az American Cancer Society szerint. Eközben a 65 év feletti felnőttek körében – a történelmileg leginkább érintett csoportban – csökken az arány, a széles körben elterjedt kolonoszkópiás szűrésnek köszönhetően. A korai vastagbélrák előfordulása várhatóan több mint a duplájára nő a következő évtizedben.

Mi az a vastagbélrák?

A vastagbélrák a vastagbélben vagy a végbélben, az emésztőrendszer utolsó szakaszaiban kezdődő rák. A legtöbb esetben apró, jóindulatú sejtekből, úgynevezett polipokból indul ki, amelyek a vastagbél belső falán képződnek. Idővel – jellemzően több év alatt – egyes polipok rákossá válhatnak, ha nem fedezik fel és távolítják el őket.

Két fő típusa van: a vastagbélrák és a végbélrák, amelyeket együttesen vastagbélráknak neveznek. A végbélrák különösen nagy mértékben járul hozzá a fiatal felnőttek körében tapasztalható közelmúltbeli növekedéshez, és a fiatalabb korosztályokban a vastagbélráknál lényegesen gyorsabb ütemben nő az előfordulása, a NBC News és a US News & World Report által közölt friss adatok szerint.

Miért emelkedik a fiatalok körében?

A kutatók nem tudtak egyetlen okot meghatározni, de úgy tűnik, hogy több, egymást erősítő tényező is felelős:

• Ultra-feldolgozott étrend: A vörös húsban, feldolgozott húsokban, finomított cukrokban és ultra-feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend – amely az 1980-as és 1990-es években terjedt el széles körben – szoros összefüggésben áll a vastagbélrák fokozott kockázatával. A serdülők és fiatal felnőttek, akik ilyen módon nőttek fel, most tapasztalhatják a későbbi hatásokat.
• Fizikai inaktivitás és elhízás: Az ülő életmód és a túlsúly jól bevált kockázati tényezők. A fiatalabb generációk körében növekvő elhízási arány valószínűleg hozzájárul a trendhez.
• A bélmikrobiom zavara: Az újabb kutatások a vastagbélrákot a bél bakteriális ökoszisztémájában bekövetkező változásokkal hozzák összefüggésbe. A korai vastagbélrákban szenvedőknél eltérő mikrobiomprofilok mutatkoznak, magasabb a Bacteroides fragilis nevű baktériumok szintje, amelyek károsíthatják a DNS-t és elősegíthetik a gyulladást. Az American Association for Cancer Research megjegyzi, hogy ez egy aktív kutatási terület.
• Mikroműanyagok és környezeti hatások: Egyes kutatók felvetették annak lehetőségét, hogy a mikroműanyagoknak és más környezeti vegyi anyagoknak való fokozott kitettség szerepet játszhat, bár a közvetlen ok-okozati bizonyítékok még előzetesek.
• Genetika: A korai esetek körülbelül 20%-ában örökletes állapot, például Lynch-szindróma áll fenn. A fiatalabb betegek többségénél azonban nincs ismert örökletes kockázati tényező, ami aláhúzza, hogy az életmód és a környezet kulcsfontosságú tényezők.

Miért diagnosztizálják a fiatal felnőtteket később?

A korai vastagbélrák egyik legveszélyesebb aspektusa a késleltetett diagnózis. A fiatalabb betegek – és gyakran az orvosaik – nem gyanakodnak azonnal rákra, amikor a tünetek megjelennek. A klasszikus figyelmeztető jelek közé tartozik a végbélvérzés, a székelési szokások tartós változása, a hasi fájdalom, a megmagyarázhatatlan fogyás és a fáradtság. Ezeket gyakran összetévesztik aranyérrel, irritábilis bél szindrómával vagy étrendi problémákkal.

Emiatt a fiatalabb betegeknél aránytalanul gyakrabban diagnosztizálják a későbbi, előrehaladottabb stádiumokban, amikor a kezelés nehezebb és a túlélési arány alacsonyabb. A Mayo Klinika hangsúlyozza, hogy bármilyen tartós tünet bármely életkorú felnőttnél azonnali orvosi kivizsgálást tesz szükségessé.

A szűrési irányelvek már megváltoztak

A korai esetek növekvő tendenciájára reagálva az Egyesült Államokban frissítették a szűrési irányelveket: az American Cancer Society most azt javasolja, hogy az átlagos kockázatú felnőttek 45 éves korban kezdjék meg a vastagbélrák szűrését, ami a korábbi 50 éves küszöbértékről csökkent. A lehetőségek közé tartozik a 10 évente elvégzett kolonoszkópia vagy az egy-három évente elvégzett székletvizsgálat.

Azonban a 45 és 49 év közöttiek körében továbbra is alacsony a részvétel. Az ABC News szerint ebben a korosztályban csak körülbelül az emberek 20%-a követi a szűrést – ezt a szakértők szerint sürgősen csökkenteni kell.

A kockázat csökkentése

A National Cancer Institute szerint a vastagbélrákos esetek több mint fele módosítható életmódbeli tényezőkkel függ össze. A gyakorlati lépések közé tartozik a vörös és feldolgozott húsok fogyasztásának korlátozása, a zöldségekből, hüvelyesekből és teljes kiőrlésű gabonákból származó élelmi rostok növelése, az egészséges testsúly fenntartása, a fizikai aktivitás, az alkoholfogyasztás csökkentése és a dohányzás abbahagyása.

A vastagbélrák átterjedése a fiatalabb korosztályokra a modern onkológia egyik legaggasztóbb tendenciája – de egyben egyértelmű, megvalósítható válaszokkal is rendelkezik. A tudatosság, az életmódbeli változtatások és a korábbi szűrés együttesen megváltoztathatják a görbét.