Nem a véletlen műve: a tudósok megfejtették a rák terjedésének genetikai kódját
A Genfi Egyetem kutatói azonosították a rák terjedését irányító génmintázatokat, és kifejlesztettek egy MangroveGS nevű mesterséges intelligencia eszközt, amely közel 80%-os pontossággal képes előre jelezni az áttétek kockázatát. A felfedezés gyökeresen megváltoztathatja a daganatok kezelését.
A rák szabályok szerint terjed, nem véletlenszerűen
A Genfi Egyetem (UNIGE) nemzetközi kutatócsoportja áttörést jelentő felfedezést tett: az áttétek – a rák távoli szervekbe való terjedése – nem véletlenszerű folyamatok. Épp ellenkezőleg, egy biológiai „program” irányítja őket, amely közvetlenül a daganatsejtek génjeibe van kódolva. A Cell Reports neves folyóiratban 2026 márciusában megjelent tanulmány alapvetően megváltoztathatja, ahogyan az orvosok az onkológiai betegek kezeléséhez viszonyulnak.
Génmintázatok árulkodnak a daganat agresszivitásáról
A Ariel Ruiz i Altaba professzor vezette UNIGE Genetikai Orvostudományi és Fejlődéstani Tanszékének csapata mintegy harminc daganatsejtklónt izolált és elemzett két primer vastagbéldaganatból. A kutatók a sejtek génaktivitását laboratóriumi körülmények között és egérmodelleken is vizsgálták, és összefüggést kerestek a génexpresszió és a sejtek migrációs képessége között.
Az eredmények egyértelmű mintázatokat mutattak: a metasztatikus potenciált nem egyetlen sejt profilja határozza meg, hanem a rokon ráksejtek csoportjai közötti kölcsönhatások. Több száz gén elemzése a daganatsejtek migrációs képességével közvetlenül összefüggő expressziós gradienseket tárt fel.
„A rákot inkább a fejlődés deformált formájaként kellene értelmeznünk” – magyarázza Ruiz i Altaba professzor.
A mesterséges intelligencia eszköz 80%-os pontossággal jósolja meg az áttéteket
A felfedezett génmintázatok alapján a kutatók kifejlesztettek egy MangroveGS (Mangrove Gene Signatures) nevű mesterséges intelligencia eszközt. A korábbi módszerektől eltérően, amelyek néhány biomarkerre támaszkodtak, a MangroveGS egyszerre több tucat, akár több száz génszignatúrát használ, ami ellenállóvá teszi a betegek közötti egyéni eltérésekkel szemben.
A modell közel 80%-os pontosságot ért el a vastagbélrák áttéteinek és kiújulásának előrejelzésében – ez lényegesen jobb eredmény, mint a meglévő módszerek. Figyelemre méltó, hogy a vastagbélrákból származó génszignatúrák hatékonynak bizonyultak a gyomor-, tüdő- és mellrák metasztatikus kockázatának előrejelzésében is.
Kevesebb felesleges kezelés, több célzott ellátás
Az eszköz klinikai alkalmazása egyszerű: a daganatmintából szekvenálják az RNS-t, és a MangroveGS gyorsan generál egy metasztázis kockázati pontszámot. Az eredményeket biztonságosan megosztják az onkológusokkal és a betegekkel egy titkosított platformon keresztül.
Ruiz i Altaba professzor hangsúlyozza a gyakorlati hatást: „Ez az információ megakadályozza a kis kockázatú betegek túlzott kezelését, ezáltal csökkenti a mellékhatásokat és a felesleges költségeket, ugyanakkor fokozza a magas kockázatú betegek nyomon követését.”
Mit jelent ez Szlovákia számára?
A daganatos megbetegedések Szlovákiában a leggyakoribb halálokok közé tartoznak. A OECD 2025-ös onkológiai profilja szerint az ország kihívásokkal néz szembe a korai diagnosztika és a személyre szabott kezelés terén. Az olyan eszközök, mint a MangroveGS a jövőben segíthetnek a szlovák onkológusoknak pontosabban rétegezni a betegeket – azaz eldönteni, kinek van szüksége agresszív kezelésre, és ki kímélhető meg a felesleges kemoterápiától.
A Nemzeti Onkológiai Intézet jelenleg támogatja a szlovák szakemberek külföldi tanulmányútjait, ami felgyorsíthatja a hasonló innovációk klinikai gyakorlatba való átültetését. Ha a MangroveGS további klinikai vizsgálatokban is bizonyít, akkor a világ onkológusainak – köztük a szlovákoknak – a standard eszköze lehet.