Orbán terrorfokozatot emelt az iráni háború miatt

Egy fokozattal magasabb készenléti állapot

A magyar kormány február 28-án, a Nemzetbiztonsági Tanács rendkívüli ülése után bejelentette, hogy egy fokozattal megemeli az ország terrorfenyegetettségi készültségi szintjét. Az intézkedés közvetlen kiváltója az volt, hogy az Egyesült Államok és Izrael közös katonai csapásokat mért Iránra, amelyek során — sajtóértesülések szerint — meghalt Alí Hamenei iráni legfőbb vezető is.

Orbán Viktor miniszterelnök videoüzenetben tájékoztatta a közvéleményt a döntésről. „Egy fokozattal megemeltük a terrorfenyegetettség készültségi szintjét" — fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország 2016 óta fennálló rendszerében ez példátlan lépésnek számít, mivel az ország korábban hosszú évekig közepes, hármas fokozatban maradt.

Orbán: Magyarország kedvezőbb helyzetben van

A miniszterelnök szerint Európa-szerte, különösen a nagy bevándorló közösséggel rendelkező nyugati országokban nőhet a terrorcselekmények valószínűsége. Mint mondta, a közel-keleti terrorszervezetek az elmúlt években megerősödtek Nyugat-Európában, és reális veszély, hogy az iráni konfliktus hatására ezek a sejtek aktiválódnak.

Orbán ugyanakkor hangsúlyozta: „Magyarország kedvezőbb helyzetben van", utalva arra, hogy az ország szigorú migrációs politikája miatt kisebb a radikalizált személyek beáramlásának kockázata. Az elemzők ugyanakkor rámutattak arra is, hogy a fokozott fenyegetettség bejelentése politikai szempontból is kedvező lehet a kormány számára a közelgő választások előtt — a biztonsági narratíva erősíti a Fidesz hagyományos üzenetét.

TEK: fokozott ellenőrzések repülőtereken és nagykövetségeken

A Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatói hivatalának vezetője közölte: az emelt készenléti szint a megelőző jellegű intézkedések hatékonyabb végrehajtását szolgálja. A rendőrség megerősítette a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér biztosítását, fokozottabb ellenőrzés alá vonta a külföldi nagykövetségeket, a kormányzati épületeket, valamint a tömegközlekedési csomópontokat. A hatóságok figyelmet fordítanak vallási intézményekre és iskolákra is.

Energiabiztonsági kockázat: a Hormuzi-szoros árnyékában

A terrorveszélyen túl Orbán Viktor az energiabiztonságot jelölte meg a másik súlyos kihívásként. Irán a világ egyik legnagyobb olajtermelője, és az iráni Forradalmi Gárda megfenyegette, hogy lezárja a Hormuzi-szorost — amelyen keresztül a globális tengeri olajkereskedelem mintegy 20 százaléka, napi körülbelül 20 millió hordó olaj halad át.

Az Al Jazeera és az NPR elemzései szerint az olajárak a konfliktus kitörésekor azonnal mintegy 8 százalékkal ugrottak meg, a európai gázárak pedig közel 20 százalékkal emelkedtek. Péter Szijjártó külügyminiszter szerint Magyarország az önálló energiapolitika révén meg tudja védeni magát a legrosszabb forgatókönyvektől — Orbán egyúttal megismételte az ukrajnai orosz olajtranzit engedélyezésére irányuló felhívását is.

Regionális instabilitás, európai következmények

A Euronews elemzése szerint az iráni háború kettős terhet ró Európára: egyszerre kell szembenéznie az energiaárak megugrásával és a biztonsági kockázatok növekedésével. Magyarország helyzetét tovább bonyolítja, hogy az orosz energiafüggőség csökkentésére tett erőfeszítések közepette egy újabb közel-keleti válság is hatást gyakorol az ellátási láncokra.

A HVG elemzői kérdőjeleket is felvetnek: indokolt és jogszerű volt-e a terrorfokozat emelése, illetve arányos-e a lépés a tényleges fenyegetettséggel? A válasz egyelőre nyitott — az biztos, hogy Budapest a regionális instabilitás árnyékában keresi a maga útját a biztonság és az energiaellátás kettős kihívásában.