Szén és orosz gáz nélkül: Csehország energetikai fordulóponthoz érkezett

A Sev.en leállít három erőművet: közeleg a barnaszén vége

A Sev.en energetikai csoport, Pavel Tykač milliárdos tulajdonában, bejelentette a Chvaletice, Počerady szénerőművek és a Kladno hőerőmű működésének legkésőbb 2027 márciusáig történő leállítását. Az ok egyértelmű: mély gazdasági veszteségesség. A Sev.en Česká energie tavaly 2,1 milliárd korona nettó veszteséget könyvelt el; egy évvel korábban a veszteség közel háromszor nagyobb volt. A növekvő kibocsátási egységárak, a villamos energia nagykereskedelmi árának zuhanása és a megújuló energiaforrások térnyerése szó szerint megfojtották a barnaszén alapú termelést.

A három üzemben jelenleg mintegy 800 ember dolgozik, és a beszállítói láncban körülbelül kétszer ennyi munkahely függ ezektől az erőművektől. A bezárás jelentős regionális hatásokkal jár majd – különösen Közép-Csehországban és az Ústí nad Labem-i kerületben.

A szakértők mindazonáltal megnyugtatnak: ezen források leállítása nem veszélyezteti közvetlenül a villamosenergia-ellátás megbízhatóságát. Csehország az elmúlt években jelentősen megerősítette a határokon átnyúló átviteli kapacitásait és fejleszti a megújuló energiaforrásokat. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy 2027-ben Csehország nettó villamosenergia-importőrré válik – a modern történelemben először.

Pavel: nem térünk vissza az orosz gázhoz

Petr Pavel elnök többször hangsúlyozta, hogy Csehország semmilyen körülmények között nem hajlandó visszatérni az orosz energiahordozók vásárlásához. Ez az álláspont illeszkedik egy szélesebb európai keretbe: az EU Tanácsa 2026 januárjában jóváhagyta az orosz gáz és LNG fokozatos importtilalmáról szóló rendeletet, amely 2026 márciusában lépett hatályba.

A spot orosz LNG azonnali tilalom alá esik, míg a vezetékes gázra vonatkozó hosszú távú szerződések 2027. szeptember 30-ig lehetnek érvényben. Csehország számára, amely formálisan nem importált orosz gázt, ez inkább geopolitikai jelzés, mint közvetlen kereskedelmi korlátozás. A valóság azonban összetettebb: 2025-ben az orosz gáz még mindig az európai import becslések szerinti 13%-át tette ki, amelynek egy része kereskedelmi közvetítőkön keresztül Közép-Európába áramlott.

Kettős kihívás és a pótlás kérdése

Csehország tehát példátlan helyzet előtt áll: egyszerre hagyja el a hazai szenet és az orosz földgázt mint tartalék forrást. Alternatívaként a norvég mezőkről, a Perzsa-öbölből vagy az USA-ból származó LNG jöhet szóba. A ČEZ és az Ipari Minisztérium kapacitásokat biztosított a hollandiai Eemshavenben és a németországi Stade-ban található LNG-terminálokon – ez utóbbi azonban csak 2027 harmadik negyedévében lesz teljesen üzemképes.

Tehát van biztonsági háló, de a globális LNG-piac ingatag. Bármilyen kiesés – akár a katari szállítások, akár a közel-keleti vizekben tapasztalható feszültség – azonnal megjelenik a gáz nagykereskedelmi árában egész Európában.

Az atomenergia mint stratégiai horgony

Andrej Babiš kormánya az atomenergiát a cseh energiamix stabilizálásának kulcsfontosságú pilléreként mutatta be. A Dukovanyban épülő két új blokk építésére vonatkozó szerződést a KHNP vállalattal 2025-ben írták alá 407 milliárd koronáért. Az új blokkokat 2036-ban és 2037-ben kellene üzembe helyezni – ez azonban még távoli jövő.

Addig Csehországnak meg kell oldania az átmeneti időszakot, amelyben gyorsabban hagyja el a fosszilis tüzelőanyagokat, mint ahogy az alternatívák beérnek. A megújuló energiaforrások építésének felgyorsítása, az energiatárolás fejlesztése és a határokon átnyúló átvitelek hatékony kezelése kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy az energetikai átmenet ne okozzon kieséseket vagy ársokkokat a háztartások és az ipar számára.