Szlovákia és Magyarország az EU színterén élezik a Barátság-vezeték körüli vitát

Január óta tartó kiesés

Az orosz kőolajszállítás a Barátság kőolajvezeték déli ágán 2026. január 27-én állt le, miután orosz drónok támadtak meg egy kőolajvezeték-létesítményt a nyugat-ukrajnai Brody csomópont közelében. Kijev elismerte a támadást, és azt állítja, hogy a nagyméretű károk helyreállítása időt vesz igénybe. Szlovákia és Magyarország, amelyek energiaellátása ezen az útvonalon függ, időközben a stratégiai tartalékokhoz nyúlnak, és fokozzák a diplomáciai nyomást Brüsszelre.

Vita a kőolajvezeték tényleges állapotáról

Budapest és Pozsony elutasítja az ukrán verziót az eseményekről. Orbán Viktor magyar miniszterelnök műholdfelvételeket tett közzé, amelyek szerint az infrastruktúra sértetlen, és a szállítás leállítását szándékos „zsarolásnak” nevezte. Robert Fico szlovák miniszterelnök csatlakozott hozzá azzal az állítással, hogy Zelenszkij még a kőolajvezeték ellenőrzését is blokkolja. Kijev elutasította a kifogásokat, mondván, hogy a javítások kiterjedtek, és a biztonsági helyzet a területen nem teszi lehetővé a helyszín gyors hozzáférését külső szereplők számára.

Az EU ellenőrzésre szólítja fel Kijevet

A EU Olajipari Koordinációs Csoportjának március 4-i ülésén mindkét ország hivatalosan panaszt nyújtott be Kijev ellen. A Financial Times arról számolt be, hogy az Európai Bizottság ezt követően felszólította Ukrajnát, hogy engedélyezze független ellenőrök bejutását a csővezeték sérült szakaszához. Az ellenőrzési kérelmet néhány olyan tagállam is támogatni kezdte, amelyek egyébként nyíltan Kijev mellett állnak. A Bizottság egyúttal biztosította, hogy a stratégiai tartalékok felhasználása miatt a közvetlen ellátási veszély nem áll fenn, de egy hosszabb távú kiesés komoly problémát jelentene a finomítóik számára.

Szijjártó a Kremlben: Budapest kétoldalú játéka

Miközben Pozsony és Budapest Brüsszelre gyakorolt nyomást, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter március 4-én Moszkvába utazott, ahol fogadta őt Vlagyimir Putyin elnök. A megbeszélés témája a Barátság kőolajvezeték körüli helyzet és az olcsó orosz kőolaj további szállításának garanciái voltak. A látogatás kritikát váltott ki számos európai fővárosban: abban az időben, amikor az EU közös diplomáciai megoldást keres, Budapest erősíti a kétoldalú kapcsolatait Moszkvával.

Mi a tét Szlovákia számára

Szlovákia számára a kiesés különösen súlyos következményekkel jár. A Slovnaft finomító, az egyetlen szlovák finomító, technológiailag kizárólag az orosz kőolaj feldolgozására van felkészítve. Fico azzal fenyegetőzött, hogy visszavonja Ukrajna EU-tagsági kérelmének támogatását, ha a szállítások nem indulnak újra. Magyarország még tovább ment – Orbán bejelentette, hogy blokkolja az EU 90 milliárd eurós hitelét Kijev számára, és egyúttal blokkolta az Unió 20. Oroszország elleni szankciós csomagját is.

Brüsszel kompromisszumot keres

A helyzet mélyebb ellentmondást tár fel az EU-n belül: hogyan lehet egyensúlyt teremteni két tagállam energiaérdekei és a háború sújtotta Ukrajna egységes támogatásának szükségessége között. Kijev ragaszkodik a javításokhoz és biztonsági okokból elutasítja az ellenőrzést, Szlovákia és Magyarország viszont fokozza a nyomást, beleértve az Ukrajnával szembeni európai kötelezettségekkel kapcsolatos fenyegetéseket is. Brüsszel közvetítő szerepbe került, amelynek megoldása – aktív konfliktus idején – továbbra is nyitott.