Szlovákia és Magyarország ki akarják vetetni az oligarchákat a szankciós listáról
Pozsony és Budapest azzal a feltétellel támogatja az Oroszország elleni EU-szankciók meghosszabbítását, ha Mihail Fridmant és Aliser Uszmanovot leveszik a listáról. Az európai nagykövetek pénteken döntenek a szankciók sorsáról – egy nappal azok lejárta előtt.
Ultimátum a szankciók lejárta előtt
Szlovákia és Magyarország nyílt konfliktusba került az Európai Unió többi részével. Mindkét ország azzal a feltétellel támogatja az Oroszország elleni egyéni EU-szankciók meghosszabbítását, ha két nevet törölnek a szankciós listáról: a orosz-izraeli bankár Mihail Fridmant és az orosz-üzbég milliárdos Aliser Uszmanovot. A több mint 2700 orosz természetes és jogi személyre vonatkozó szankciók március 15-én, vasárnap lejárnak – és a meghosszabbításhoz mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges.
Az európai nagykövetek szerdai brüsszeli ülésükön megpróbáltak megállapodásra jutni, de eredménytelenül. A diplomaták szerint a szlovák követelés „különösen ellentmondásos” volt. A következő egyeztetést március 14-re, péntekre tervezik.
Kik ezek az oligarchák?
Aliser Uszmanov az egyik leggazdagabb orosz, az USM Holdings konglomerátum alapítója, a világ egyik legnagyobb jachtjának tulajdonosa és Vlagyimir Putyin régi, közeli szövetségese. Mihail Fridman az Alfa Group, az egyik legnagyobb orosz pénzügyi csoport társalapítója. Mindkettőjüket röviddel az ukrajnai orosz invázió után, 2022 februárjában vették fel az EU szankciós listájára.
Pozsony és Budapest érvei
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter a képviselők előtt elismerte, hogy Szlovákia aktívan törekszik mindkét férfi törlésére a listáról. A kormány azzal érvel, hogy a felvételükre vonatkozó bizonyítékok jogilag gyengék, és hivatkozik a 2024-es precedensre, amikor Jozef Hambálka szlovák üzletembert törölték a szankciók alól. Budapest ehhez a pozícióhoz saját követelést fűzött, és a két ország közösen blokkolja a Oroszország elleni 20. új szankciós csomag elfogadását is.
Ivan Korčok ellenzéki politikus elítélte a helyzetet, mondván, hogy „Szlovákia orosz érdekeket véd”. A Progresszív Szlovákia a kormány lépéseit „kollaborációnak és árulásnak” nevezte.
Erdogan levele és diplomáciai háttér
Uszmanov törlésére irányuló törekvések mögött az EU-n kívüli érdekek is állnak. Recep Tayyip Erdogan török elnök március 2-án levelet küldött Fico miniszterelnöknek, amelyben támogatást kért az oligarcha szankciós listáról való törléséhez. Uszmanov orosz-üzbég származású, és szoros kapcsolatban áll Törökországgal és a közép-ázsiai államokkal – Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal. Ezek az országok, amelyek a Türk Államok Szervezetében tömörülnek, régóta lobbiznak a törlése érdekében.
Mi a tét
A lehetséges blokkolás következményei rendkívül súlyosak. Ha március 15-ig nem hosszabbítja meg mind a 27 tagállam a szankciókat, azok automatikusan megszűnnek – és a befagyasztott eszközök nemcsak Fridman és Uszmanov, hanem Vlagyimir Putyin, Szergej Lavrov külügyminiszter és több ezer más személy számára is felszabadulnak. A diplomaták szerint a fennmaradó 25 tagállam „szilárdan” ellenzi a listáról való bármilyen politikailag motivált törlést.
A szankciókról szóló vita szélesebb körű feszültség hátterében zajlik: Szlovákia és Magyarország azzal vádolja Ukrajnát, hogy szándékosan megszakította a kőolajszállítást a Barátság kőolajvezetéken keresztül, és egyúttal blokkolják az EU Kijevnek szánt 90 milliárd eurós hitelét.
Precedens messzemenő következményekkel
A nagyköveti kör pénteki döntése fontos precedenst teremthet. Ha az EU enged a két tagállam nyomásának, és politikailag törli az oligarchákat a listáról, az gyengíti a teljes szankciós mechanizmus hitelességét. Ha viszont Szlovákia vagy Magyarország blokkolja a szankciókat, az Unió példátlan helyzetbe kerül – Oroszország elleni szankciók nélkül.
