Történelmi támadás: amerikai-izraeli csapás Iránban, megölték Hámeneit
Az Egyesült Államok és Izrael összehangolt, masszív támadást indított Irán ellen, megölve Ali Hámenei ajatolláh legfelsőbb vezetőt, és mintegy 500 katonai célpontot támadva a valaha volt legnagyobb izraeli légműveletben. Teherán ballisztikus rakétákkal válaszolt az Öböl menti amerikai bázisok ellen, és azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, ami globális energiapiaci turbulenciát okozott.
A csapás: Izrael valaha volt legnagyobb légművelete
A Közel-Kelet évtizedek óta a legsúlyosabb válságába süllyedt, miután az Egyesült Államok és Izrael szombat kora reggel masszív, összehangolt katonai támadást indított Irán ellen, megölve Ali Hámenei ajatolláh legfelsőbb vezetőt, és elindítva egy megtorló csapásokból álló ciklust, amely a régiót a totális háború szélére sodorta.
Az Izrael által "Ordító Oroszlán", a Pentagon által pedig "Epikus Düh Hadművelet" néven elnevezett akcióban mintegy 200 izraeli vadászgép csapott le mintegy 500 célpontra Nyugat- és Közép-Iránban – ez volt az izraeli hadtörténelem legnagyobb harci küldetése. A célpontok között légvédelmi rendszerek, ballisztikus rakétakilövők, nukleáris létesítmények és magas rangú vezetők épületei szerepeltek Teheránban, Iszfahánban, Qomban, Karadzsban és Kermánsahban.
Hámenei halott, magas rangú tisztviselők likvidálva
Az áldozatok között volt maga Hámenei is, a 86 éves, 1989 óta Irán legfelsőbb vezetője. Donald Trump elnök a Truth Socialon keresztül megerősítette halálát, míg az iráni állami televízió később elismerte azt, és 40 napos nemzeti gyászt hirdetett. Az Al Jazeera és izraeli biztonsági tisztviselők szerint Hámeneit egy teheráni épületegyülettje elleni légicsapás ölte meg.
A csapások során likvidálták Irán védelmi miniszterét, az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnokát, az Iráni Nemzetbiztonsági Tanács titkárát és Hámenei közvetlen családtagjait is. A gyilkosság példátlan eszkalációt jelent – a legjelentősebb vezetői lefejezés 2020, Kászim Szulejmáni tábornok likvidálása óta.
Áldozatok és viták
Az iráni Vörös Félhold legalább 200 halottról és több mint 700 sebesültről számolt be 24 tartományban. A legpusztítóbb incidensek között szerepelt egy lány általános iskola elleni csapás Dél-Iránban, amely legalább 85 gyermek halálát okozta, és attól tartanak, hogy többen a romok alatt rekedtek – ez az esemény azonnali nemzetközi elítélést és háborús bűnök kivizsgálására irányuló felhívásokat váltott ki az NPR szerint.
Irán visszavág az Öböl mentén
Teherán gyorsan reagált, és több tucat ballisztikus rakétát és drónt indított amerikai katonai létesítmények és izraeli célpontok ellen a régióban. Irán most először támadta meg egyidejűleg az összes amerikai katonai bázist a Perzsa-öbölben. Az amerikai haditengerészet bahreini 5. flottájának főhadiszállása közvetlen támadás alá került. Kuvait Ali al-Salem légibázisát ballisztikus rakéták találták el, bár a kuvaiti légvédelem elfogta a lövedékeket. Az iráni IRGC megerősítette a Fattah hiperszonikus rakéták bevetésével végrehajtott második csapáshullámot. Jordánia 49 beérkező lövedéket fogott el az France 24 szerint.
Katar, Kuvait, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és számos más ország légterét lezárták, ami megzavarta a nemzetközi légi közlekedést a tágabb régióban.
Hormuz: Fenyegetés a globális energiára
Irán bejelentette a Hormuzi-szoros lezárását, amelyen naponta a globális olajmennyiség mintegy 20%-a halad át. Az Öbölben tartózkodó hajók rádióadásokat fogtak, amelyek látszólag az iráni haditengerészettől származtak, és megtiltották az átkelést a vízi úton. Az Egyesült Királyság Tengerészeti Kereskedelmi Műveletek ügynöksége megerősítette, hogy a hajók értesítést kaptak a lezárásról.
A piacok súlyos zavarokkal néznek szembe, ha a blokád fennmarad. A JP Morgan elemzői arra figyelmeztettek, hogy az olaj hordónkénti ára a konfliktus előtti 73 dollárról 120–130 dollárra emelkedhet. Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a Hormuzi-szoros tartós lezárása a globális gazdaságot recesszióba sodorhatja a Bloomberg szerint.
Nemzetközi reakció
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést hívott össze, amelyen António Guterres főtitkár „súlyos fenyegetésnek nevezte a nemzetközi békére és biztonságra”. Trump nyilvános nyilatkozata, amelyben arra sürgette az iráni állampolgárokat, hogy „vegyék át a kormányt”, azt jelezte, hogy Washington céljai a teheráni rezsim megváltoztatására is kiterjednek – ez a helyzet az amerikai szövetségeseket és a semleges hatalmakat egyaránt aggasztotta. Mivel Irán továbbra is megtorlással fenyeget, és az amerikai erők tűz alatt állnak az Öböl mentén, a régió egy olyan szakadék szélén áll, amely egy generációra átformálhatja a geopolitikai rendet.