Vadászgép-válság: Merz a GCAP-ot fontolgatja az FCAS alternatívájaként
Mély válságban van az európai FCAS vadászgép-program: miközben az Airbus és a Dassault évek óta ipari jogokon vitatkoznak, Németország fontolgatja a csatlakozást a brit-olasz-japán GCAP projekthez – Franciaország legnagyobb döbbenetére.
Európa vadászgép-válsága kiéleződik
Az európai nagyszabású FCAS (Future Combat Air System) projekt a kudarc szélén áll. Az Airbus és a Dassault Aviation évek óta blokkolják egymást a technológiai jogok és az ipari részesedések feletti ádáz vitában – Németország most levonja a következtetéseket, és fontolgatja a csatlakozást a Nagy-Britannia, Olaszország és Japán által jegyzett, versenytárs GCAP programhoz.
Airbus kontra Dassault: Vég nélküli vita
Az európai partnerek 2017 óta küzdenek a közös harci repülőgép alapjaiért. A probléma lényege: Franciaország ragaszkodik a Dassault Aviation vezető szerepéhez, mert Párizs politikai szempontból kezdeményezte a projektet. Az Airbus viszont egyenrangú beleszólást követel, mivel a három partnerország közül kettőt – Németországot és Spanyolországot – képviseli.
A nézeteltérések azonban mélyebbre nyúlnak, mint a puszta iparpolitika. Franciaországnak hordozófedélzeti repülőgépre van szüksége, amely képes atomfegyverek hordozására – ez a követelmény a Bundeswehr számára egyszerűen irreleváns.
„A franciáknak olyan repülőgépre van szükségük, amely képes atomfegyverek hordozására és repülőgép-hordozóról üzemel. Ez nem az, amire a német Bundeswehrnek jelenleg szüksége van”– fogalmazott Friedrich Merz kancellár egyértelműen.
Merz és Macron ütközőpályán
Berlin és Párizs között az utóbbi időben jelentősen kiéleződött a feszültség. Emmanuel Macron francia elnök hevesen védi az FCAS programot, és egyetlen közös európai modell mellett érvel: „Nekünk, európaiaknak érdekünk, hogy szabványosítsunk, egyszerűsítsünk, és ezért egy közös modellt fejlesszünk ki.” Merz viszont egyértelműen jelezte, hogy Németország kész feladni a projektet, ha nem találnak kielégítő megoldást. A végső döntéseket a két államfő közötti közvetlen megbeszélésekre halasztották.
A két repülőgépes megoldás mint vészkijárat
A kialakult helyzetre való tekintettel a német hadiipar és az IG Metall meglepő javaslattal állt elő: egy közös terv helyett két különböző repülőgép-típus. Guillaume Faury, az Airbus vezérigazgatója nyitottnak mutatkozott: „Ha ügyfeleink ezt kívánják, támogatnánk a két harci repülőgépes megoldást, és készek vagyunk vezető szerepet vállalni ebben.” A megközelítés feloldaná a technikai összeférhetetlenségeket, de új kérdéseket vet fel a gazdaságosság és a teljes projekt stratégiai koherenciája tekintetében.
A GCAP mint valódi alternatíva
Ezzel párhuzamosan nő Berlin érdeklődése a GCAP (Global Combat Air Programme) iránt, amely Nagy-Britannia, Olaszország és Japán hatodik generációs harci repülőgép-projektje. Guido Crosetto olasz védelmi miniszter kijelentette, hogy el tudja képzelni a német részvételt. Giorgia Meloni miniszterelnök a Japan Times szerint a 2026 elején tartott német-olasz csúcstalálkozón nyitottságot jelzett Merz felé.
A GCAP-nak az FCAS-szal szemben lényeges előnye van: a fővállalkozók, a BAE Systems, a Leonardo és a Mitsubishi Heavy Industries sokkal harmonikusabban működnek együtt. Egy demonstrátor első repülése 2027/28-ra, a sorozatgyártás 2035-re van tervezve.
Mi a tét?
A vita kimenetele messzemenő következményekkel jár. Az FCAS kudarca nemcsak milliárdos adóforintokat emésztene fel, hanem veszélyeztetné Európa azon törekvéseit is, hogy önálló hadiipart építsen ki. Saját hatodik generációs program nélkül Európa azzal a veszéllyel néz szembe, hogy hosszú távon az amerikai F-35-ösökre vagy más külföldi modellekre szorul – ez az a forgatókönyv, amelyet a stratégiai autonómiáról szóló vita idején aligha üdvözölne bárki is Brüsszelben vagy Berlinben. A következő hetek megmutatják, hogy az FCAS még megmenthető-e – vagy Németország valóban a GCAP felé veszi az irányt.
