Válságban az FCAS: Európa harci gépe a szakadék szélén
A március 19-20-i brüsszeli EU-csúcson Franciaország és Németország az FCAS-program mély válságáról tárgyal. Közel egy évtized és milliárdnyi euró befektetése után Európa legfontosabb védelmi projektje a kudarc szélére került.
Egy mamutprojekt inog
A március 19-20-i brüsszeli EU-csúcson az európai történelem egyik legnagyobb védelmi vállalkozása kerülhet a mérleg nyelvére. Franciaország és Németország zárt ajtók mögött tárgyal a FCAS (Future Combat Air System – Jövőbeli Légi Harci Rendszer) súlyos válságáról – egy mintegy 100 milliárd eurós összköltségvetésű programról, amely közel kilenc év után a kudarc szélén áll. Még egyetlen repülőképes demonstrátor sem létezik, bár már több mint négymilliárd eurót fektettek be.
Dassault kontra Airbus: Ki mondja meg a tutit?
A válság gyökere a két legfontosabb ipari partner közötti vezetői konfliktus. A francia Dassault Aviation ragaszkodik ahhoz, hogy ő vezesse az új harci repülőgép fejlesztését – teljes döntési jogkörrel az alvállalkozók és a repülőgép tervezése felett. Az Airbus, amely a német és spanyol érdekeket képviseli a konzorciumban, ezzel szemben egyenrangú partnerséget követel, hasonlóan a sikeres Eurofighter modellhez.
Éric Trappier, a Dassault vezérigazgatója március elején ultimátumot adott: „Ha az Airbus fenntartja álláspontját, és nem akar együttműködni a Dassault-tal, akkor a projekt halott.” Guillaume Faury, az Airbus vezérigazgatója erre reagálva készséget mutatott egy alternatív megoldásra – két különálló harci repülőgépre egy közös típus helyett.
Hordozórepülőgép és atomfegyverek: A technikai törésvonal
Az ipari vitához egy alapvető technikai nézeteltérés is társul. Franciaországnak olyan repülőgépre van szüksége, amely repülőgép-hordozókról – konkrétan a Charles de Gaulle-ról – üzemelhet, és nukleáris fegyvereket hordozhat, hogy biztosítsa a független francia atomerejét. Németországnak ezzel szemben nincs repülőgép-hordozója, és nincs katonai igénye ezekre a speciális követelményekre.
Friedrich Merz kancellár ezt nyíltan megfogalmazta: „A franciáknak olyan repülőgépre van szükségük, amely atomfegyvereket hordozhat és repülőgép-hordozóról szállhat fel. Erre jelenleg nincs szükségünk.” Emmanuel Macron elnök ennek ellenére ragaszkodik egyetlen közös modellhez – költségcsökkentésként és az európai egység stratégiai jeleként.
Kubilius „kudarcnak” nevezi az FCAS-t
Andrius Kubilius EU-védelmi biztos nem kertelt. A Heinrich-Böll-Stiftung rendezvényén az FCAS-t kifejezetten „kudarcnak” nevezte, és sajnálkozott amiatt, hogy Európa eddig nem tudott felmutatni sikertörténetet a közös védelmi projektek terén. „A kudarc legutóbbi példája az FCAS” – mondta Kubilius. Egy magas rangú EU-biztos kijelentése mutatja, hogy Brüsszel mennyire komolyan veszi a helyzetet.
Két repülőgép – és ami ezzel járna
A legvalószínűbb megoldás időközben a program felosztása: Franciaország saját típust fejleszt hordozó- és nukleáris képességekkel, Németország és Spanyolország pedig közösen egy másikat. A német lég- és űripar szövetsége, a BDLI, valamint az IG Metall szakszervezet támogatja ezt az utat – akárcsak a bajor szabadállam, amelynek az Airbus a munkaadója. A Dassault azonban szigorúan elutasítja ezt a lehetőséget.
A felosztás messzemenő következményekkel járna az európai védelempolitikára nézve: egy közös szabvány helyett versengő nemzeti rendszerek jönnének létre – pontosan az, amit a 2017-ben Angela Merkel és Emmanuel Macron által elindított FCAS-projekt le akart győzni. A brüsszeli csúcson az állam- és kormányfők megpróbálnak egy utolsó kiutat találni. Ha ez nem sikerül, az FCAS az európai integráció kudarcának legdrágább szimbólumává válhat.
