Vérhold ma este: Az utolsó teljes holdfogyatkozás 2028-ig

Ritka látvány az éjszakai égbolton

A Föld árnyéka ma este elnyeli a Holdat. 2026. március 3-án az amerikai kontinens, a Csendes-óceán térsége, Ázsia és Ausztrália égboltjának megfigyelői egy teljes holdfogyatkozásnak lehetnek tanúi – ez lesz az utolsó ilyen jelenség a bolygón 2028 szilveszteréig. Közel egy órán át a legközelebbi égi szomszédunk drámai vöröses-narancssárgán fog ragyogni, kiérdemelve ezzel népszerű becenevét: a vérholdat.

A NASA szerint a jelenség akkor következik be, amikor a Föld közvetlenül a Nap és a Hold közé kerül, árnyékot vetve a teljes holdfelszínre. Nincs szükség speciális felszerelésre – csak tiszta égboltra és egy a megfelelő időpontra beállított ébresztőórára.

Mikor és hol lehet nézni

A fogyatkozás az éjszaka folyamán különböző fázisokban bontakozott ki. A félárnyékos sötétedés 08:44 UTC-kor kezdődött, a részleges fogyatkozás – amikor egy látható "harapás" tűnik el a Holdból – 09:50 UTC-kor kezdődött. A teljesség 11:04 UTC-kor kezdődött, 11:33 UTC-kor érte el drámai csúcspontját, majd 12:03 UTC-kor ért véget. A teljes esemény, az első félárnyékos érintkezéstől az utolsóig, körülbelül öt óra és 39 percig tart, maga a teljes fázis 58 percig.

Az észak-amerikai megfigyelők számára a teljesség a hajnali órákra esik – körülbelül 3:00 és 4:00 óra között csendes-óceáni idő szerint –, így az Egyesült Államok nyugati része, Kanada és Mexikó a Föld legjobb helyzetben lévő területei közé tartozik. Ausztrália, Új-Zéland, Japán, a Fülöp-szigetek és a Csendes-óceáni szigetek az esti órákban csípik el az eseményt, kiváló megfigyelési körülményeket kínálva. Közép-Európa és Afrika nagy része azonban nem járt szerencsével: a Hold a horizont alá süllyedt, mielőtt a teljesség elkezdődött volna.

A TimeandDate.com szerint a becslések szerint világszerte 3,34 milliárd ember láthatja a fogyatkozás legalább egy részét, és körülbelül 2,5 milliárdan lehetnek tanúi a teljes teljességnek, ha az égbolt tiszta marad.

Miért lesz vörös a Hold

A vérvörös árnyalat a természet egyik legelegánsabb optikai hatása. Ahogy a Föld blokkolja a közvetlen napfényt a Hold elől, az a fény, amely mégis eléri, a Föld légkörének több ezer kilométerén keresztül haladt át – ugyanaz a mechanizmus festi a napfelkeltéket és napnyugtákat meleg, tüzes színekkel. A kék hullámhosszak szétszóródnak; a vörös és a narancs továbbhalad. Az eredmény, ahogy a Space.com leírja, olyan, mintha "a világ összes napfelkeltéje és napnyugtája egyszerre vetülne a Holdra".

A vörös pontos árnyalata a légköri viszonyoktól függ: a közelmúltban történt jelentős vulkánkitörések például aeroszolokkal tölthetik meg a felső légkört, ami a bíbor színt szinte feketére mélyíti. Ezzel szemben egy tisztább légkör fényesebb, élénkebb narancsvörös korongot eredményez.

Ritka bónusz: A szelenelion

A fogyatkozás horizontjának határán lévő bizonyos helyeken a megfigyelők egy feltűnő optikai illúziót, az úgynevezett szeleneliont láthatják – azt a pillanatot, amikor a lenyugvó, fogyatkozó Hold és a felkelő Nap rövid időre és egyszerre jelenik meg a horizont felett. Bár a geometria azt diktálja, hogy a kettő valójában nem létezhet egyszerre a horizont felett, a Föld légköri fénytörése mindkét objektumot a látómezőbe hajlítja néhány pillanatig, létrehozva azt, amit a csillagászok néha "lehetetlen" látványnak neveznek.

Az utolsó vérhold közel három évig

A mai esemény különös jelentőséggel bír a fogyatkozások megszállottjai számára. A következő teljes holdfogyatkozás, amely a Földön bárhol látható, csak 2028. december 31. – 2029. január 1-jén lesz. Aki lemarad a mai vérholdról, annak közel három teljes évet kell várnia. Részleges és félárnyékos holdfogyatkozások lesznek addig is, de ezekből hiányzik a teljesség élénk látványa.

Ha az égbolt tiszta, mindössze annyit kell tenni, hogy kimegyünk és felnézünk – nincs szükség távcsőre, speciális szemüvegre, sem foglalásra. A világegyetem, ahogy a legnagylelkűbb estéin teszi, ingyenes előadást tart.